Hírek Vélemény-cikkeink

Szabadka vasúton csatlakozik, felkészül: Kolozsvár!

Szerbia tovább mélyíti együttműködését Kínával, ezúttal egy 200 kilométer/órás sebességre képes gyorsvasút megvásárlásáról írtak alá szándéknyilatkozatot. A tervek szerint az óránként 200 kilométer megtételére képes vonatok a készülő Belgrád-Újvidék-Szabadka vasútvonalon közlekednek majd. Közben Magyarországra érkeztek az első Stadler tram-train többfunkciós szerelvények, melyek a Szeged-Hódmezővásárhely viszonylatban közlekednek, de a pálya meghosszabbítására vannak tervek Makó és Szabadka irányában is!

Budapest – Belgrád vasútvonal

Az ma már egyértelmű, hogy a magyar kormány igyekszik minden segítséget megadni ahhoz, hogy a határmenti magyarság által lakott területek ne a szomszédos országok peremvidékei legyenek, hanem Magyarországon keresztül Európa gazdasági vérkeringéséhez kapcsolódjanak.

Tram-train

Ennek nem csak politikai okai vannak, hanem a gazdasági észszerűség is ezt diktálja, ugyanis ezen területek fővárosai mind messzebb vannak Európa gazdasági központjától, mint a magyarok által lakott, a mai határokon túli területek. Ennek példája a Debrecent Nagyváraddal összekötő, nem rég átadott autópálya, a tervezett Budapest-Kolozsvár gyorsvasút, de északi irányban a Budapest-Varsó vasútvonal, vagy a záhonyi, igen komoly logisztikai, vasúti befektetések is.

Ezek mind olyan fejlesztések, melyek egyszerre szolgálják a határon túl rekedt magyarság életminőségének javítását (munkahely, utazás, kereset), de az összetartozást is erősítik, ugyanakkor azon államok hasznára is van, akik most éppen ezen területeket birtokolják. És mégsem felhőtlen az öröm – legalábbis nem mindenütt…

Romániában államközi szerződéses alapra akarják helyezni a magyarországi, vagy Magyarországon keresztül érkező gazdasági együttműködés alapján érkező pénzek felhasználását, Ukrajnában egyenesen boszorkányüldözés folyik, miután kiderült, hogy beruházásokkal az addig igencsak elmaradott térség igenis felzárkóztatható, de északi szomszédunk is berzenkedik, amikor magyar fejlesztésekről van szó…

Gyorsvasút-tervek: a román szakaszon persze ki akarják hagyni Székelyföldet…

Szerencsére ez utóbbi annyira nem jellemző az utóbbi időben, ahogy a fenti példa mutatja, Szerbiával kifejezetten jó a kapcsolat, míg a horvátok kissé csendesebbek lettek az INA olajvállalat ügyében, amit korábban a MOL mentett meg a csődtől, és miután jól kistafírozta azt, hirtelen rájöttek egyesek, hogy mégis csak jó lenne visszaszerezni (nem venni!), azt, ami egyszer az övék volt…

Ebben az egészben az a legnagyobb probléma, hogy a pénz, a gazdaság, és általában az életminőség nem nemzetiségi kérdés. Ennek ellenére sok vád éri a magyar felet, hogy pontosan ilyen alapon hozza meg döntéseit. Egyrészt azt nem lehet elvitatni, hogy a mindenkori (!) magyar kormány felelőssége nem csak a mai határokon belül élőkre terjed ki, másrészt pedig pontosan tudható, hogy a valamikor Monarchia egy jól működő gazdasági egység volt.

A korábban már bizonyított természetes előnyök azújbóli hasznosítása igenis a gazdasági racionalitás, az pedig, hogy például, hogy a Havasalföldön nem történnek hasonló beruházások, csakis annak tudható be, hogy az a terület soha nem kapcsolódott be szervesen az európai gazdasági rendszerbe.

Ajánlott Cikkek