Szabadul: Houdini!
Megannyi tudós, sportoló, filmsztár született Magyarországon mégis külhonban lett sikeres. Van aki felett csak a határok futottak át, és van olyan aki nem csak hazáját de a földrészt is elhagyta. Ilyen Weisz Erik is akinek a neve talán nem mond semmit de ha azt mondjuk Harry Houdini akkor mindenkinek beugrik a szabadulóművészet koronázatlan királya. Hát persze hogy ő is hazánk szülötte, ezen a napon pontban 149 éve született Budapesten.
Borítóképen: Harry Houdini egy mozdonykerékre szíjazva, 1910 körül
Harry Houdini, született Weisz Erik (Budapest, 1874. március 24. – Detroit, 1926. október 31.) magyar származású amerikai illuzionista és bűvész. Minden idők legnagyobb szabaduló és a modern kor egyik legnagyobb előadóművésze. George Bernard Shaw szerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini.
A VII. kerületben született Budapesten, de mégis azt állította, hogy az Amerikai Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, ámbár lehet ez is hozzátartozott az őt körülvevő mítoszhoz és kialakult legendákhoz.
Fiatalkorában volt cipőpucoló és újságkihordó fiú is, majd felismerte a lehetőséget a bűvészetben. Trükkjei miatt kezdetben a „Kártya királya” (The King of the Cards) majd később a „Bilincsek királya” (The King of Handcuffs) névvel illették. De nem csak a bűvészetben jeleskedett, hiszen 1916 és 1923 között öt filmet is készített.
Kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé és a londoni bűvészek klubjának is volt elnöke. Néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, csak négy segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Volt azért egy-két olyan száma is, amelyet ők sem ismerhettek és a mester tudta csak a titkot. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
Houdini 1874. március 24-én, Weisz Erik néven született Budapesten (a Rákosárok út 1. szám alatti házban, ma Csengery utca, VII. kerület), a jiddis anyanyelvű Mayer Sámuel Weiss (1829–1892) rabbi, jogtanácsos és felesége, Steiner Cecília (1841–1913) fiaként. A család Magyarországot elhagyta és kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, amikor Weisz Erik még csak négy esztendős volt; 1878. július 3-án érkezett meg Amerikába, az SS Fresia nevű hajón, várandos anyjával és a négy testvérével. Otthon magyarul, jiddisül vagy németül beszéltek.
Wisconsin államban, Appleton városban telepedtek le, és itt nőtt fel. Későbbi interjúiban Houdini ezt a várost nevezte szülőhelyének, tulajdonképpen tagadva ezzel magyar származását azt állítva, hogy 1874. április 6-án született Appletonban. Valódi és hivatalos születési adatai csak 1972-ben, a „The Houdini Birth Research Committee’s Report” alapján válhattak ismertté a világ közvéleménye számára.
“Houdini, The Elusive American” („Houdini, a megfejthetetlen amerikai”), és csúcsgázsikat kapott, heti 60 fontot. 1900 szeptemberében Berlinben több mint 300 rendőr előtt meztelenre vetkőzve, hat perc alatt szabadult ki a helyi hatóság nagy döbbenetére. „Houdini, a Bilincskirály” több európai országban is – Anglia, Skócia, Németország, Franciaország, Oroszország – felhívta magára a publikum és a helyi hatóságok figyelmét is bámulatos produkcióival.
Igen különösnek mondható az 1903-as oroszországi eset, amely a fővárosban, Moszkvában történt. Tudni kell, hogy az ország abban az időben nem volt valami barátságos térség a zsidóság számára. A Butirkaja börtön – annak ellenére, hogy Moszkva szinte belvárosában helyezkedik el, igencsak el van dugva a nyilvánosság elől, semmilyen adat nem volt róla sokáig, valójában az egyik legerősebb, legrégibb börtöne Oroszországnak (1771-ben épült).
Itt a dermesztő téli hidegben meztelenre vetkőzve és megbilincselve zárták be egy szibériai fogolyszállító vagonba, ahonnan 28 perc elteltével kiszabadult a helyi hatóságok nem túl nagy örömére, de annál nagyobb meglepődésére.
Ez a mutatványa talán a legkülönösebb volt mind közül, már csak a furcsa helyszín és a zord körülmények miatt is. Az itteni egy hónapos szerződésből négy hónapos periódus lett a nagy népszerűsége miatt. A valamikori börtön ma már turistalátványosság, és megtekinthetők ennek a produkciónak egyes kellékei is.
1904-ben volt Londonban a Hippodrome Theatre-ben a híres Mirror Cuff-szabadulás. A „Brama-zárak”-nak nevezett bilincseket öt év alatt sikerült legyártania a Birmingham Blacksmith cégnek, amelyekből úgy gondolták, hogy lehetetlen kiszabadulni a kulcsok nélkül. Egy óra küzdelmes próbálkozás után mégis kiszabadult ezekből is Houdini a közönség óriási ovációja közepette. Később sok téves találgatás látott napvilágot ezzel a különleges szabadulással kapcsolatban is.
1906-ban volt Houdini szabadulása a Washingtoni börtönből, ahol maga Charles Guietau, az elnök – James A. Garfield merénylője is raboskodott volna.
Halálával kapcsolatos hiedelmek szerint a McGill egyetem hallgatóinak tartott bemutatót, amikor kijelentette, hogy hasizmai olyan erősek, hogy bárki hasba ütheti, semmi baja nem lesz. Az egyik egyetemista kapott is az alkalmon, és tényleg behúzott neki minden figyelmeztetés nélkül. Komolyabb problémát nem okozott akkor neki, de mint utóbb kiderült, az ütés hatására a vakbele gyakorlatilag szétrobbant.
Az igazság azonban az, hogy komoly vakbélgyulladása volt, amellyel nem volt hajlandó orvoshoz fordulni, az egyetemen történtek után nem sokkal később, 52 évesen halt meg.
