Hírek

Szabó Timea múltja minimum nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel

Ez az átvett cikk nem a politikai lejáratás okán idézett cikk hanem valós aggodalom és valljuk be félellem, hogy a Magyar Alkotmányos rendbe valakik bele akarnak avatkozni. Minden magára valamit is adó ország nemzetbiztonsági kockázatnak vélné egy ilyen multú politikus szerepvállalását az Országgyűlésében. Kíváncsiak lennék arra, hogy ha mindez a másik oldalon történne mi lenne a reakció, ha mondjuk valaki Oroszországban vagy Kínában végzett volna ilyen tanulmányokat vagy dolgozott volna ilyen területen?

Az előválasztás hivatalos oldalán közzétett, egyébként a korábbiaknál részletesebb életrajza szerint 2001-ben végzett kommunikációs szakemberként a József Attila Tudományegyetemen. Ebből az következik, hogy még a diplomája előtt dolgozott újságíróként, és tanult a Harvardon, valamint csak tanulmányainak lezárása után vett részt a pakisztáni kiküldetésén. Magyarán

a húszas éveit taposó későbbi baloldali politikus egyszerre volt magyar egyetemi hallgató, dolgozott nagy nemzetközi lapoknak, és kóstolt bele az amerikai elitképzésbe, ami közel sem tekinthető átlagosnak.

Önéletrajza szerint összesen öt évig, 1996 és 2001 között dolgozott „újságíróként brit és amerikai lapoknak, illetve, hírügynökségeknek”.

„Egyetemi éveim alatt először önkéntesként, később riporterként a Budapest Week nevű angol nyelvű hetilapnál dolgoztam, ahol elsősorban a parlamenti munkáról tudósítottam. Ezután csatlakoztam a Bloomberg amerikai hírügynökséghez, ahol Magyarország politikai és gazdasági eseményeiről cikkeztem, majd szabadúszó újságíróként angol és amerikai lapoknak dolgoztam” – írta korábbi, ma már nem elérhető, 2014-es parlamenti bemutatkozásában.

Legfrissebb életrajza szerint ennél jóval több nemzetközi, illetve hazai angol nyelvű lappal került kapcsolatba a kilencvenes évek közepén. Ezek a következők voltak: „Bloomberg News / Bridge News / Budapest Week / Business Central Europe; szabadúszó (The Boston Globe, The Economist, National Public Radio, Newsweek, Dallas Morning New)”.

Bár ez a mennyiség gombócból is sok, ehhez képest egyetlen árva cikk tanúskodik (legalábbis mi ennyit találtunk, pedig igazán kerestük – szerk.) arról, hogy Szabó valóban dolgozott ezeknek a szerkesztőségeknek: a Boston Globe 1997. november 15-i számában valóban megjelent egy, a hazai NATO-népszavazással kapcsolatos írás a neve alatt.

Forrás: Boston Globe
Forrás: Boston Globe

Ahhoz képest, hogy öt év alatt számtalan újságnál megfordult, egy darab elérhető, névvel publikált cikk nem számít kiemelkedő teljesítménynek. Ha több lett volna, annak például a Boston Globe-ban egészen biztosan nyoma lett volna: a lap a világ egyik legkiterjedtebb adatbázisaként hirdeti archívumát, tényleg ritkaság számba menő gyűjteménnyel. Szintén furcsa, hogy bár Szabó állítása szerint előbb önkéntesként, később riporterként dolgozott az 1991-es alapítású Budapest Weeknél, a neve nem szerepelt az azóta megszűnt hetilap 15 éves „reuniós” találkozójának vendéglistáján. Mindez azt sejteti, hogy

a párbeszédes képviselő marginális szerepet játszott ezeknél a lapoknál, és közel sem volt akkora súlya újságíróként, mint ahogyan azt megpróbálja beállítani.

Abból a szempontból viszont hasznos volt az egyetem alatti munka, hogy megalapozza a nemzetközi kapcsolatrendszerét. Ez tökéletesen sikerült, amiben kulcsszerepe volt egy amerikai férfinak. Érdemes megnézni, hogy kivel publikálta a fenti Boston Globe-cikket: Daniel Langenkampnak hívják az úriembert.

LEGFELSŐBB AMERIKAI KÖRÖK

Kapcsolatuk a Budapest Week szerkesztőségében kezdődött, ahol – az ezt megelőzően a New York-i Columbia Egyetemen tanuló – Langenkamp előbb riporterként, majd szerkesztőként dolgozott.

Az amerikai férfi egyébként a kilencvenes években több angol nyelvű lapnál is szerepet vállalt a magyar fővárosban. A Budapest Week után előbb a Budapest Business Journalnál újságíróként helyezkedett el, majd (1998 és 2000 között) a Reuters magyarországi tudósítójaként kereste a kenyerét, de írt a Boston Globe-nak és a Christian Science Monitornak is.

Ellentétben Szabóval, Langenkamp sok cikket jegyzett a Boston Globe-ban, és szerepelt a Budapest Week 15 éves szerkesztőségi találkozójának névlistáján. Szokatlanul részletes LinkedIN-életrajza szerint mindössze három évet töltött Magyarországon. Ehhez képest némileg váratlanul hat, hogy a 168 Óra 2018-as cikkében barátilag magyarnak nevezte az egyébként amerikai férfit. De nem ez az egyetlen furcsaság a történetben:

TELJES CIKK ITT OLVASHATÓ

Ajánlott Cikkek