Hírek

Szankció? Nem, öncsonkítás!

A tények makacs dolgok… A számok pedig olyan tényeket tárnak fel, amelyek azt mutatják, hogy Európa saját magát szankcionálja – de semmiképpen nem Oroszországot. Hogy is van ez? A nagypofájú zöldek Németországa január és április között minden idők legnagyobb negyedéves forgalmát bonyolította Oroszországgal, de még így is visszacsúszott Kína mögé a legnagyobb orosz energiát vásárlók listáján, és közben Washington az idei év decemberéig mindennemű, Oroszországból származó energiahordozó kifizetésére adott engedélyt…

Borítóképen: Mihail Uljanov , az Aker Arctic által tervezett jégtörő tartályhajó olajat szállítanak a Prirazlomnoje platformról az orosz sarkvidéken (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Tuomas Romu, licenc: CC BY-SA 3.0) A kép illusztráció

A német Handelsblatt számokat közölt az orosz energia-export alakulásáról 2022. február 24-től napjainkig, amelyek azt mutatják, hogy a szankciók bizony erősen öngól-szagúak. Ráadásul nem „csak” az ár a probléma, hanem az is, hogy az alternatív csatornák is veszélybe kerültek! De kezdjük az elején, nézzük a számokat!

A független Energia- és Tiszta Levegő Kutatási Központ (CREA) jelentése szerint Oroszország a február 24. óta mintegy 93 milliárd euró bevételre tett szert olaj, földgáz és szén értékesítéséből. A hírek szerint a fosszilis tüzelőanyagok mintegy 61 százalékát, jó 57 milliárd euró értékben exportálták az EU-ba a háború első 100 napja alatt.

Ebbe beletartozik a Németországba irányuló 12,1 milliárd eurós, az olaszországi és a hollandiai egyenként 7,8 milliárd eurós export, valamint 4,4 milliárd eurós Lengyelországba irányuló export is.

Németország, amely a háború első két hónapjában a fosszilis tüzelőanyagok legnagyobb importőre volt Oroszországból, a második helyre csúszott Kína mögött. A Népköztársaság 12,6 milliárd euró értékben importált energiát Oroszországból.

A CREA által közzétett adatok azt mutatják, hogy Németország továbbra is erősen függ az orosz energiától, különösen a földgáztól. A melegebb időjárással egy időben az import 8 százalékkal esett vissza májusban az előző két hónaphoz képest.

A kutatóközpont szerint az EU összességében napi 100 millió euróval csökkentette az Oroszországból származó energiaimportot májusban. A vezető szerepet Lengyelország vállalta, amely korábban az orosz olaj és gáz jelentős vásárlója volt.

Oroszország májusban lett India második legnagyobb olajszállítója Irak után, megelőzve Szaúd-Arábiát. A hétfőn közzétett kereskedelmi statisztikák szerint a múlt hónapban az indiai finomítók napi mintegy 819.000 hordónyi orosz olajhoz jutottak. Ez az eddigi legmagasabb érték. Összehasonlításképpen: áprilisban még csak 277.000 hordó körül mozgott (egyenként 159 liter).

Az orosz olajok a teljes indiai import mintegy 16,5 százalékát tették ki májusban. India megvédte az “olcsó” orosz olaj vásárlását, azzal érvelve, hogy ez az import az ország teljes szükségletének töredékét teszi ki, és a hirtelen leállás a fogyasztók költségeit az egekbe emelné.

Ezzel párhuzamosan a Közel-Kelet részesedése 59,5 százalék körülire csökkent, míg az afrikaié csaknem megduplázódott, 11,5 százalékra. „Ha növelni akarja a gázolaj és a kerozin termelését, nigériai és angolai fajtákra van szükség” – mondta Ehsan Ul Haq, a Refinitiv pénzügyi szolgáltató elemzője. A korona-zárlatok miatt Kína kevesebb angolai olajat vásárolt, ami Európába és Indiába került.

Csak röviden: Kína és India hamar felvette a fonalat, és azonnal lecsapott az olcsóbb orosz olajra, a továbbiakba pedig további bővülés várható, ahogy az afrikai vásárlások terén is, mert Kínában a lezárásokat feloldják, így pedig az európai vásárlóknak Afrikában is meg kell küzdeniük a konkurens vevőkkel… Az orosz energiahordozók pedig megtalálják az utat Kínába, Indiába, na meg az Egyesült Államokba…

Ajánlott Cikkek