Szarvaskő és Szarvaskő… na meg Szarvaskő!

Szarvaskő vára vagy Szarvaskői vár? Nem mindegy, és ennek nem csak nyelvtani okai vannak – de azok is! Erre egy kedves olvasónk hívta fel a figyelmet, amit ezúton is köszönünk, míg egy másik tisztelt hozzászóló azt is hozzátette, hogy Szlavóniában is van egy Szarvaskő. Hogy ez vár, vagy település, az majd kiderül, de menjünk szépen sorban!

Borítóképen: Szarvaskő vára – Ferenc Tamás grafikája – rekonstrukciós elképzelés

A vitát (igen, vita, és nem személyeskedő veszekedés, az egy másik műfaj, abból nem kérünk!) egy cikkünk indította el, melynek címében az szerepel, hogy „Szarvaskő vára”. Nos, ez kifogásolható, mi ugyanis a Heves vármegyében található Szarvaskő nevű falu várára gondoltunk, de – mint azt kiderült a hozzászólásokból – Szarvaskő várának nevezik a Veszprém vármegyei Döbröntén.

Ez utóbbi esetében maga a vár neve Szarvaskő, így a mi logikánk szerint Szarvaskő várnak kellene nevezni, de – és ez a lényeg! – ez csak nyelvészkedés, cikkünk pedig nem erről szól, hanem a három várról, melyeknek a Szarvaskő névhez így, vagy úgy köze van.

Szarvaskő, Heves vármegye

Itt most a település nevével kezdjük. Szarvaskő helynevének eredete nem is a településhez, hanem az északról föléje magasodó sziklahegyhez (mai nevén a Várhegyhez) kapcsolódik, amelynek elnevezése részben mondákból, részben írásos történeti dokumentumokból, részben az emberek által megfigyeltekből, tapasztalatokból fakad.

Az egyik legenda szerint a sziklahegy neve onnan származik, hogy egy vadászoktól és a kutyáiktól üldözőbe vett szarvas a későbbi vár helyén annyira megszoríttatott, hogy e nemes állat ijedtében a szikla csúcsáról a mélységbe ugrott, és innen nevezték el a sziklahegyet Szarvas-kőnek.

Az információ Tóth István 2005-ben megjelent „Szarvaskő Egy csepp Magyarország, egy tenyérnyi haza – Szülőfalum természetrajza, története és néprajza” című művéből származik, a magunk részéről megbízhatónak tartjuk.

Ezzel együtt látni kell, hogy a legenda minden valószínűség szerint később született, mint ahogy a vár létrejött, ugyanis a település korábbi neve (szintén a vár után!) 1330-ban Kerekkő-váralja, illetve Püspökvár-alja (ez egri püspökök kezén volt a vár) és „csak 1570-ből van írásos emléke a mai megnevezésnek: Zarwaskew-alja (Szarvaskő-alja).

1773-tól a települést Szarvaskőnek nevezik (1985 és 2022 között Eger-Szarvaskő), de a korábbi névváltozatok és a vár építése után keletkezett legenda ellenére a település a várról kapta nevét. Így a vár neve Szarvaskő!

Szarvaskő, Veszprém vármegye

Szarvaskő a vár neve, ez teljesen egyértelmű, ebben az esetben a település neve – Döbrönte, korábban Debrenthe) -, ami állítólag a szláv Dobrete személynévből ered. Ezt a szálat nem varrtuk el, mert sok köze nincs a cikkünk mondanivalójához, de azt tudjuk, hogy;

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén.

Igen ám, de bevétele erősen lecsökkent, maga a Himfy família is a rablólovagok szintjére süllyedt… Ezt már Hunyadi Mátyás király sem tűrhette, a Himfy család birtokait elkoboztatta és Kanizsai László bárónak adományozta.

Nádasdy Tamás nádorispán 1555-ös jelentésében még épségben említette Döbröntét, pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta, később a gazdátlan romok köveit a környékbeli lakosság elhordta.

A lényeg tehát nem más, mint, hogy a vár neve: Szarvaskő!

Szarvaskő, Horvátország

Talán a tatárjárás után királyi rendeletre épített várak közé tartozik, de erről semmilyen adat nincs. A várat először 1460. január 22-én monoszlói Csupor György, a monoszlói pálos kolostornak tett adománylevelében említik először.

Az adománylevelet innen keltezték, mely keltezés Szarvaskő várunkban („In castro nostro Zarawaskeu”) alakban található az oklevélben.

A Csupor család magvaszakadtával II. Ulászló király 1493-ban erdődi Bakócz Tamásnak és testvérének, Miklósnak adta. 1498-ban Erdődy Bálinté, és még 1529-ben is az Erdődyeké volt. Ezután már nem említik, de vélhetően 1545-ben, amikor Monoszló vára török kézre került ezt is elfoglalta a török. Miután a török veszély elmúltával jelentősége megszűnt feltehetően elhagyták.

A vár egyébként horvát nevén Jelengrad – ami szó szerint Szarvas vár -, és sokkal inkább az adománylevél egyértelműen rögzíti, hogy a vár neve Szarvaskő!

Mi a teendő ilyenkor? Nos, a magyar nyelv szép és gazdag, de mit kezdjünk azzal a három várral, ami egyaránt Szarvaskőnek neveznek?

Erre megvan a jó megoldás, hiszen a Veszprém vármegyei várat Szarvaskő várának, a Heves vármegyeit Szarvaskői vár néven lehet nevezni (hiszen ez utóbbi esetében a település neve is Szarvaskő), míg a harmadik várnál jó megoldás a horvátországi Szarvaskő vára megnevezés.

De miért volt három azonos nevű vár a Kárpát-medencében? Nos, a megoldás végtelenül egyszerű, a szarvas mindig is mitikus erővel bíró lény volt a magyar kultúrkörben (pl. Csodaszarvas), így egy erősséget a szarvassal összeboronálni bizony szakrális jelentőségű mozzanat volt.

Ui.:

2018. március 17-én a Szarvaskör Egyesület elnöke és Szarvaskő polgármestere aláírta azt a megállapodást, mely a döbröntei Szarvaskő várát és a Szarvaskői várat testvérvárrá nyilvánította. Ez a fajta partneri viszony, elsőként jött létre az országban.