Száz éve: Hogy volt, hogy nem volt…

Napra pontosan száz évvel ezelőtt a napi hírek élén szerepelt, hogy Csehszlovákia lezárta határait, arra hivatkozva, hogy határincidensek voltak, a magyar oldalról határsértések történtek, és az incidensek során egy bizonyos Szedlacsek fináncőrmester életét vesztette. A Szeged című lap az alábbiak szerint számolt be az eseményekről:
Borítóképen: Jan Sedláček emléktáblája szüleinek sírján a morvaországi Pustiměř temetőjében. Felirata: Emlékezés fiára, Janra, a pénzügyőrség alkalmazottjára, akit szolgálat közben 1923. április 10-én orvul meggyilkolt egy magyar katonai járőr Perény és Hím között. Kassán temették el. Legyen neki könnyű a szlovák föld!
Megírta a Szeged, hogy a cseh határon különböző incidensek történtek, amelyekről a Cseh Sajtó Iroda bő részletességgel úgy árasztotta el a világsajtót, mintha ezek az incidensek a magyarok iniciatívájából történtek volna.
A valóság ezzel szemben az, hogy a csehek lépték át és sértették meg a magyar határt. A cseh lapok szerint szigorú jegyzéket küldtek a magyar kormányhoz, amely szerint elégtételt követelnek a maguk részére. A magyar kormány lojális nyilatkozatában kijelentette, hogy hajlandó az ügyet a Népszövetség, vagy bármely nemzetközi választott bíróság elé vinni. Vasárnapra a csehek tendenciózus akciójának újabb lépéséhez érkeztünk el, ugyanis Oroszvár és Pozsonyliget falu között a csehek nem engedték át a Magyarországba áthaladni akaró magyar utasokat.
Az államvasutak központi üzletvezetőségén a következőket mondották e kérdésről:
- A helyzet az, hogy már vasárnap más állomásokon sem engedték meg a csehek, hogy a Magyarországra utazó magyar polgári utasok cseh területen tovább utazhassanak. Magát a vasúti szerelvényt átengedték. Az intézkedés okáról bennünket nem értesítettek.
Ma a cseh kormány a következő hivatalos jelentést adta ki: A minisztertanács április 20 án elhatározta, hogy további intézkedésig magyar állampolgároknak nem ad ki beutazási engedélyt Cseh-Szlovákiába.
A budapesti cseh követségen a határzárlatról a következőket mondották:
- A cseh kormány a határincidens alkalmával életét vesztett Szedlacsek fináncőrmester ügyében elégtételt kért a magyar kormánytól. A magyar kormány válasza nem volt kielégítő, ezért elrendelte a határzárlatot. Kormányunk hajlandó vegyes bizottságra bízni az ügy elintézését.
Ma reggel óta a konzulátuson beszüntették a magyar útlevelek láttamozását. A történelmi Csehország és Morvaország területére pedig csak a legsürgősebb esetekben, haláleset vagy más halaszthatatlan ok miatt adnak engedélyt az utazásra.
A magyar kormány megállapítása szerint a határincidens egészen másként történt. A csehek kezdték az affért és több ízben átlépték a cseh határőrök a magyar határt. A magyar kormány éppoly joggal követelhet elégtételt a cseh kormánytól, mint a cseh kormány a magyar kormánytól. A magyar kormány épp annyira nem kapott kielégítő választ az incidens ügyében Prágából, mint amennyire a cseh kormány nem kapott állítása szerint Budapestről.
A magyar kormány, hogy lojalitását bebizonyítsa, felajánlotta a cseh kormánynak, hogy a nemzetközi döntőbíróság elé utalja az egész ügyet. Ennél konciliánsabb nyilatkozatot ebben az ügyben elképzelni sem lehet. Ezzel szemben a másik fél egy be nem fejezett ügyben váratlanul retorzióval él akkor, amikor még a tényállás sincs megállapítva, amelynek alapján elégtételt lenne joga kérni.
Az esti órákban jelentik: A magyar kormány bevárja a prágai hivatalos értesítést a cseh határ elzárásáról, csak azután teszi meg intézkedéseit.
Az éjjeli órákban érkezett cseh jelentés szerint a cseh kormány az Erdős-Kárpátokban a következő megtorló intézkedéseket léptette életbe. A határkiigazító bizottságból visszahívták a cseh delegátust.
A cseh magyar határt mától kezdve egész hosszában elzárták, még ama magyar állampolgárok számára is, akiknek egyébként érvényes vízummal ellátott útlevelük volt. Ezek csak holnap, 24 én léphetik át a határt, akkor is csak a külügyminisztérium külön engedélyével.
A határmenti forgalom számára kiadott külön engedélyek hatályukat vesztik. Példaadásul kitiltanak az Erdős-Kárpátok területéről 10 magyar állampolgárt, köztük dr. Papp ungvári görögkatolikus püspök testvérét.