Széchenyi István felajánlása 1825 november 3. – MTA “Jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”
Az 1825. november 3-án tartott reformországgyűlés alsótáblai ülésén jött létre a Magyar Tudományos Akadémia, mely az elkövetkezendő évtizedek folyamán vált a magyar tudományosság, művészet és a magyar nyelv ápolásának kiemelkedően fontos bástyájává. A Magyar Tudós Társaság megalakulása gróf Széchenyi István példátlan nagylelkűségének köszönhető, aki egy egész évi jövedelmét ajánlotta fel az akadémiai gondolat megvalósítására. Az 1830-ban kezdetét vevő működésük során Széchenyi, mint a „legnagyobb magyar”, és Teleki József másik fő támogatóként mutatkoztak be.
A borítókép illusztráció
„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”
Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalása)
Egy magyar tudományos intézmény létrehozásának eszméje már korábban is felmerült, Bél Mátyás és Bessenyei György nevéhez fűződik az első koncepciók kidolgozása, de a 18. század végén még nem találtak kellő támogatást. A fordulat 1825-ben jött el, amikor I. Ferenc király összehívta a magyar nemességet, és a pozsonyi diétán az addigi politikai sérelmek mellett a korábban elakadt reformok újraindítása is terítékre került. A reformok ügyének jelentős alakja Felsőbüki Nagy Pál volt, aki szónoklatával végül Széchenyi István grófot is cselekvésre ösztönözte.
Széchenyi váratlan és történelmi jelentőségű felajánlása, melyet Felsőbüki szavai nyomán tett, olyan támogatói lavinát indított el, mely további jelentős alakok – Vay Ábrahám, Andrássy György és sokan mások – adományaival gazdagodott. Az Akadémia megalapítását végül maga a nádor, József herceg is támogatta, és a királyhelyettes állhatatossága révén a király is jóváhagyta a tervet, ami 1827-ben törvénybe is iktatásra került.
Az Akadémia alakuló ülését csak 1830-ban tarthatták meg, ahol Széchenyi István másodelnök, Teleki József elnök, Döbrentei Gábor pedig titkár lett. Az Akadémia első közgyűlése 1831-ben került megrendezésre, és ekkor határozhattak meg a Tudós Társaság működésének alapvető szabályait. A kezdeményezés szellemi óriásokat vonzott, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály és Kisfaludy Sándor.
Az Akadémia végül 1840-ben vette fel hivatalosan is az Akadémia nevet, és a 19. század magyar történelmének viharos eseményei ellenére is folyamatosan fejlődött: 1844-ben nyílt meg a könyvtár, 1865-re pedig elkészült a Friedrich August Stüler által tervezett lenyűgöző székház, ami ma is a magyar szellemi élet központja. Gróf Széchenyi István tevékenysége és támogatása nélkül mindez nem valósulhatott volna meg.
wikipedia arcanum
