Széll Kálmán születése napján
Dr. dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán (teljes nevén Széll Kálmán Ignác Kristóf) (Gasztony, Osztrák Császárság, 1843. június 8. – Rátót, Ausztria–Magyarország, 1915. augusztus 16.) a dukai és szentgyörgyvölgyi Széll családból való magyar arisztokrata politikus, valóságos belső titkos tanácsos, előbb a Tisza Kálmán-kormány első pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1899-től 1903-as lemondásáig. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fivére, Széll Ignác, Vas vármegye alispánja.
Borítóképen: Benczúr Gyula: Széll Kálmán
A Széll család hírneve Vas vármegyében gyökerezik, és történelmi jelentőségét az 1639-ben kapott címeres levél is alátámasztja, melyet III. Ferdinánd magyar királytól nyertek. Széll Kálmán apja, Széll József (1801-1871) a Vas vármegye főispáni helytartója és országgyűlési képviselője volt. Édesanyja, Bertha Júlia (1817–1873) a Vas vármegyei ősi nemesi felsőőri Bertha család sarja. A családfában büszkélkedhetnek olyan tekintélyes személyiségekkel, mint Széll Kálmán apai nagyszülei, Széll János Kristóf (1763–1844), aki 1809-es felkelési főhadnagy, táblabíró és földbirtokos volt, valamint Vajda Antónia (1770–1833) asszony, a rábabogyoszlói Vajda család leszármazottja. Anyai nagyszülei közé tartozott Bertha Ignác (1780–1847), Vas vármegye alispánja, táblabíró és földbirtokos, valamint Sümeghy Judit Marianna (1792–1880), a lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarja.
Széll Kálmán tiszteletreméltó felmenői között szerepel Sümeghy József (1757–1832), aki Zala vármegye első alispánja és királyi tanácsos volt. Ő az ősrégi nádasdi Nádasdy család, valamint több más előkelő család leszármazottja volt. Anyai nagyanyja testvére, Sümeghy Ferenc (1819–1869), a Deák-párti országgyűlési képviselő, politikus és földbirtokos volt, szoros barátságot ápolt Deák Ferenc politikussal. Az apai nagybátyák között szerepel Imre (1793-1856), a királyi hétszemélynök és Vas vármegye követe és főjegyzője, valamint Kristóf (1809-1884), az udvari tanácsos és a Szent István-rend keresztese. János (1812-1849) pedig vasi főszolgabíró volt. Az anyai nagybátyák között található Bertha Antal (1808–1874)
Tanulmányait Sopronban és Szombathelyen kezdte, majd jogi végzettségét Budapesten szerezte meg, ahol 1866-ban jogtudományi doktorrá avatták a pesti tudományegyetemen. Pályafutását 1867-ben indította, mint szolgabíró Vas vármegyében. Azonban hamarosan új kihívások elé nézett, hiszen a következő évben már a szentgotthárdi, majd 1881-től a pozsonyi 2. számú választókerület képviselőjeként tevékenykedett kormánypárti programmal.
Széll Kálmán hét évig volt a Ház jegyzője és állandó előadója a pénzügyi bizottságnak, központi bizottságnak, valamint a horvát ügyekben kiküldött országos bizottságoknak és a delegáció hadügyi bizottságának. Kiváló munkásságot fejtett ki, különösen gazdasági és pénzügyi kérdésekben. Érdemei és elkötelezettsége révén kiemelkedő szerepet vállalt a politikai életben. Fontos megemlíteni, hogy szoros kapcsolatot ápolt Deák Ferenc politikussal, sőt, Deák Ferenc 1868-tól 1875-ig minden nyarat Széll Kálmán vendégszeretetében töltött Rátóton.
Széll Kálmán politikai pályája igazi diadalmenetként indult, amikor kormányprogramjával, amely a “törvény, jog és igazság” elveire hivatkozott, politikai szállóigévé vált, és a Nemzeti Párt belépett a Szabadelvű Pártba. Rövid idő alatt a Képviselőház valamennyi megakadályozott törvényjavaslatot megszavazta, köztük a gazdasági kiegyezés ideiglenes rendezését, amelyet Széll saját, úgynevezett Széll-formulájára alapozott. Gyors egymásutánban elfogadták a kúriai bíráskodásról szóló törvényt és az új házszabályokat is.
Az újabb kiegyezési tárgyalások az osztrák Thun-kabinettel pedig további biztosítékokat hoztak az Ausztriával fennálló kereskedelmi viszonyokra és a külállamokkal szembeni kereskedelmi szerződések lejáratára. Széll Kálmán, mint belügyminiszter, jelentős reformokat hajtott végre a kormányban. Foglalkozott a lelenc-üggyel, és törvény útján gondoskodott a hét éven felüli, elhanyagolt gyermekekről. A közigazgatást egyszerűsítette és a községi hivatalnokok képzésére is odafigyelt. Fiuméban helyreállította a törvényes rendet, és stabil és egészséges alapokra helyezte azt.
Széll Kálmán elvei alapján létrejött az új összeférhetetlenségi törvény, amely nagyban hozzájárult a politikai tisztesség és átláthatóság megerősítéséhez. Az 1901-es általános választásokon a Szabadelvű Párt, amely Széll Kálmán programja alapján állt, nagy diadallal két harmados többséggel került ki győztesen.
Széll Kálmán politikai karrierje a kormányzása alatt viszonylagos nyugalmat hozott a korábban zaklatott közéletbe. Azonban Tisza István és környezete, például Perczel Dezső házelnök, folyamatosan támadták a kormányoldalt, és az ellenzékből is szinte mindenki bírálta őt. Az 1904. november 18-i “zsebkendőszavazás” eseményei miatt Széll lemondott mandátumáról és kilépett a pártból. Azonban kerülete ismét jelölte és az időközi választásokon újra megválasztották. Az 1905-1906-os magyarországi belpolitikai válság idején Széll többször konzultált Ferenc József királlyal a kialakult helyzetről.
- március 24-én, a szentgotthárdi választói előtt tartott beszédében Széll élesen kritizálta a Fejérváry-kormányt, különösen a vezérlőbizottság feloszlatását bírálva. Két héttel később azonban békésen folytatódtak az események, és kerülete újra megválasztotta. 1906 májusában Széll belépett az Alkotmánypártba, amelynek 1910-es feloszlásáig elnöke volt. 1910-11-ben párton kívüli programmal képviselte a szentgotthárdi választókerületet. 1911 után főként a gazdasági életben vállalt szerepet, és politikai tevékenysége visszaszorult.
Széll Kálmán politikusi karrierje kiemelkedő volt, és hozzájárult Magyarország fejlődéséhez. Bár a kritikák és politikai válságok időnként kihívásokat jelentettek, hozzáállása és reformjai pozitív hatást gyakoroltak az országra. Széll Kálmán sírja a táplánfai temetőben található, emléke pedig a magyar történelem egyik kiemelkedő politikusaként marad fenn.
