Szent András napja
András apostol vagy Szent András (? – 70 körül) egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus földi művének, majd vértanúságot szenvedtek. A Galileából származó András testvére volt Simeon Péter, akit Jézus az egyház alapjává tett meg. András Isten-keresésére jellemző, hogy a Jézus szolgálatát előkészítő utolsó próféta, Keresztelő János tanítványává szegődött, majd miután szolgálata csúcsán Keresztelő János rámutatott az „Isten Bárányára” (Jézusra), András azonnal Jézus követője lett.
Borítóképen: Szent András a magyar Szent Koronán, a szkíta hagyománynak megfelelő üdvözlő kéztartással
Testvérét, Pétert is András vitte Jézushoz, s míg András a maga elhatározásából akart Jézus tanítványa lenni, addig Pétert Jézus szólította fel erre a szolgálatra. Így a két testvér otthagyta a halászéletet és háromévnyi tanítványságot vállaltak, utána pedig életük végéig tanúságot tettek szerte a világon, és Jézus Krisztus mellett életük árán is kiálltak.
Jézus feltámadása után az isteni elhívást elsőként Kis-Ázsiában teljesíti, de nem a Pál apostol által látogatott tengerparti területeken, hanem Örményországban és Kurdisztánban, tehát a Fekete-tengertől délre eső vidékeken. Valószínűsíthető, hogy András szeretettel és nem erőszakkal végzett szolgálatának eredménye, hogy a világon először Örményországban lett államvallás a kereszténység.
Csak ennek tudjuk tulajdonítani azt a soha felül nem múlt tettét, hogy a legendás és titokzatos szkíták is beengedték Jézus apostolát belső életükbe, miután átlépte a Dunát. A „szkíta erkölcs” és a „szkíta törvény” igen híresek voltak az ókorban, s ma már azt is tudjuk, hogy elképesztően szervezett társadalmú, magas kultúrát művelő ősi és hatalmas nép volt.
De András nemcsak, hogy az országukban telepedhetett le egy időre, hanem komoly mértékben részt vett Szkítia vallási életének alakításában is. András apostol, ahogy más kultúrák esetében, úgy a szkítáknál is alaposan elmerülhetett a hagyományokban, a nép Isten-hitében.
Az achaiai Patrai városába – ahol Aegeates prokonzullal hitvitát folytatva, az uralkodó igen alacsony szellemi erényekről bizonyságot téve – hitvitájuk végeztével a prokonzul börtönbe vetette, majd keresztre feszíttette 60-ban (vagy 70 körül), a legendák által tanúsított ún. „andráskeresztre” (X-formára ácsolt kereszt).
A naphoz fűződő szokások célja, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk. Például András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük.
Vidékenként eltérően számos más férjjósló praktika volt szokásban. Számos időjárás jósló szokás is kapcsolódik András napjához.
A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.
Ilyenkor sok helyen készítettek hagyma kalendáriumot: szétszedett fej vöröshagyma rétegeire csipet sót szórtak. 12 réteget elneveztek a 12 hónap nevével, majd újév napján a hagyma rétegek állapotából megjósolták a következő év időjárását.
András napkor kezdődtek a disznóvágások, ezért disznóölőnek is nevezték.
András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.
