Épített örökség Magyarság Nagyjaink Történelem

Szent István-bazilika zárókövének elhelyezése 1906 december


Lipótvárosi Bazilika Építésének Története: Kezdetektől Ybl Miklós Átalakításáig

Az Első Templom és a Szabadságharc

Lipótváros, a pesti városrész gyors fejlődése mellett, 1808-ban építette meg első kis templomát, amely a szabadságharc idején megrongálódott, ezért lebontásra került. Ez a változás új építési lehetőséget teremtett a területen.

Hild József Megbízása és a Klasszicista Terv

  1. április 8-án a pesti tanács Hild József építészt, az esztergomi és egri bazilikák tervezőjét bízta meg a reprezentatív templom terveinek elkészítésével. Hild klasszicista stílusban, négy saroktoronnyal és magas kupoladobbal álmodta meg az épületet. A földmunkák 1848 februárjában kezdődtek, de a szabadságharc miatt szüneteltetni kellett.

Az Újrakezdés és a Pénzhiány

1850-ben a városi tanácskormány újrakezdte az építkezést, amit az Építési Bizottmány 1851. június 14-én véglegesített. Az alapkő letétele 1851. október 4-én történt meg, de a pénzhiány miatt az építkezés lassan haladt. 1858-ban Ferenc József uralkodó évi 40 ezer forintos támogatásával felgyorsult a munka.

Hild Halála és Ybl Miklós Átvétele

1867 márciusában Hild József meghalt, amikor a kupola már 51 méter magasságban állt. A tervezést és a művezetést Ybl Miklós vette át. Ekkor már problémák jelentkeztek a hosszú ideig szabadon álló és különböző minőségű kövekből épült pillérekkel.

A Kupola Összeomlása és Az Újratervezés

  1. január 22-én egy nagy vihar következtében a kupola összeomlott. Ybl Miklós a kényszerszünetet kihasználva átdolgozta Hild terveit. Az eredeti klasszicista homlokzat megmaradt, de a főhomlokzat és a mai Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat már neoreneszánsz stílusban készült el.

Lipótvárosi Bazilika Építésének Folytatása: Ybl Miklós Halálától a 20. Századig

Az Építkezés Újraindulása és Ybl Miklós Halála

A munkálatok 1875-ben indultak újra. A bazilika kupolájának teljes vasszerkezete 1889-re került felszerelésre. Az épületet koronázó, két és fél méter magas keresztet 1889. október 19-én helyezték a nagykupola csúcsára, és a következő évben befejezték a kupola boltozatát. Ybl Miklós, a projekt vezető építésze, 1891-ben hunyt el, a hátralévő munkálatokat Kauser József vette át, Ybl tervei alapján.

A Templom Felszentelése és Elhelyezett Zárókő

A templomot 1905. november 9-én szentelte fel Kohl Medárd esztergomi segédpüspök. A zárókövet, amely tartalmazta a templom építésének dokumentumát, 1906. december 8-án, Ferenc József jelenlétében helyezték el.

Az Épület Leírása és Díszítése

A görögkereszt alaprajzú bazilika 4147 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik, és kettős kupolával van koronázva. A belső kupola átmérője 22 méter, magassága 65 méter, míg a templom teljes magassága 96 méter. A főhomlokzatot két 57 méter magas torony díszíti. A homlokzatot és a kupolát Fessler Leó szobordíszei ékesítik.

A belső teret Than Mór, Székely Bertalan, id. Vastagh György, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Stetka Gyula, Roskovics Ignác és Nádler Róbert művészeti alkotásai, valamint Stróbl Alajos, Fadrusz János, Mayer Ede, ifj. Vastagh György, Damkó József, Senyey Károly, Pátzay Pál és Ferenczy Béni szobrai díszítik. 1987 óta a Szent Jobb-kápolnában őrzik Szent István király jobb kézfejét.

A Bazilika Elnevezése és a Második Világháború Utáni Helyreállítás

A köznyelvben kezdetektől bazilikának nevezett templomot 1931-ben XI. Piusz pápa emelte a “Basilica minor” rangra, és az 1938-as Szent István-emlékév óta hívják Szent István-bazilikának. A második világháború alatt a tornyok és a külső falak megsérültek, ami a teljes tetőszerkezet cseréjét tette szükségessé.

A Szent István-bazilika Felújítása és Nemzetközi Kapcsolatok (1947-től napjainkig)

A Nagykupola Helyreállítása és Újabb Károk

1947-ben kezdődött a bazilika nagykupolájának fedésének helyreállítása, de a munkavégzés során a fa héjszerkezet leégett. 1982-ben egy vihar a nagykupola lemezfedését az utcára sodorta, így a templom életveszélyessé vált. Emiatt 1983-ban megkezdődött az elkerülhetetlenné vált teljes rekonstrukció.

A Rekonstrukció és Díszítőelemek

A 2003-ban befejeződött munkálatok során az épület díszítésére 5 kilogramm aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogramm féldrágakövet használtak. Az ólomüveg-ablakok, melyeket eredetileg az oldalhajókba terveztek, ekkor kerültek elkészítésre.

Nemzetközi Adományok és Harangok

1990-ben német hívők adományából új, Szent Istvánról elnevezett harangot kapott a bazilika, a német csapatok által 1944-ben lefoglalt harang helyébe. 1993-ban a Szent Imre hercegről, Szent Erzsébetről, Szent Henrik császárról és Boldog Gizelláról elnevezett harangokat szentelték fel, Passau városának adományaként.

A Bazilika Rangja és Tulajdonjoga

A Szent István-bazilika a századfordulón a Váci körút (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) felő

A bazilikát, Budapest legnagyobb, Magyarország rangban második templomát 1993-ban II. János Pál pápa a Főegyházmegye társszékesegyháza rangjára emelte. 2001. augusztus 16-án, a millenniumi év záróeseményeként a magyar állam ünnepélyesen átadta a Szent István-bazilika tulajdonjogát a magyar katolikus egyháznak.

Összegzés

A Szent István-bazilika története a 20. században és napjainkban nem csak az építészeti helyreállítások és rekonstrukciók sorát jelenti, hanem a nemzetközi kapcsolatok és az egyházi rangok változásait is tükrözi. Ez a templom Budapest és Magyarország egyik legfontosabb kulturális és vallási jelképe, amely nemzetközi elismerést és támogatást is kapott.

arcanum

Ajánlott Cikkek