Szent László, Bethlen Gábor, a Szent Korona, azaz Zólyom vára
A város a középkorban Zólyom vármegye székhelye volt, az újkorban Besztercebánya vonzáskörzetébe tartozi. Egy legenda szerint a vár falai között halt meg 1095. június 29-én Szent László király.
„Zólyom ősrégi várát a Garam által alkotott félszigeten építették. Királyi vár volt annak idején a hírhedt Giskra kezére került, a mikorában bevehetetlen várnak tartották. Mátyás király gyakran tartózkodott benne, s a vár környékén nagy lovagi tornákat s egyéb udvari ünnepeket rendezett. A vár egy ideig a megvette a várat a Lorántffy-család, Dersffyek tulajdona is volt. 1522-ben II.Lajos király nászajándékul adta Mária királynénak, azzal a joggal, hogy ő nevezze ki a vár főkepitányát és Zólyom megye főispánját.
A zólyomi vár jelentékeny hadi tényező volt, a többi bányavárosokkal önálló háborukat viselt; a hire igen nagy volt, bár rendesen csak száz huszárt állított ki a csatatérre. A vár tornyos négyszögletü épületében ma hivatalok vannak elhelyezve.”
forrás: Kincses Kalendárium, 1907
„Érdemes azt is tudni, hogy Zólyom városa és a vár 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés egyik központja volt. A szovjet Vörös Hadsereg 1945. március 14-én foglalta el.
A magyar látogatók általában azt is tudják, hogy 1554. október 20-án Zólyomban született Balassi Bálint, a nagy magyar reneszánsz költő és törökverő. Apja gyarmati Balassa János főispán és a zólyomi vár főkapitánya volt; anyja lekcsei Sulyok Anna, Dobó István és Bocskai György sógornője.
A várat a XX. században helyreállítoták és az utóbbi évtizedekben népszerű kirándulóhely.”
forrás: Prágai Tükör, 2018. 4. szám
Ami szerintünk még kimaradt, de igen fontos, hogy A zólyomi vár sohasem volt a törökök kezén. 1605-ben Bocskai István, majd Bethlen Gábor foglalta el.
1620-ban majd egy évig itt őrizték a Szent Koronát miután Bethlen Gábort augusztus 25-én a szomszédos Besztercebányán tartott országgyűlésen magyar királlyá választották.
