Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Szent László füve

Szent Lászlóról rengeteg népmonda szól, mi most ezek közül egy olyan hoztunk, ami nem csak egy szép történet, hanem olyan tudást ad át, ami régebben akár életet menthetett! Ahogy tette az annak idején Szent László.

Borítóképen: a Szent László-tárnics

Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagaslott vitézei közül. Harcban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Egykor ezt énekelték róla:

Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király,

Magyarországnak édes oltalma,

Szent királyok közt drágalátos gyöngy,

Csillagok között fényességes csillag.

Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához.

Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta neki:

Vedd íjadat és tegzedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned.

Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegzét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt.

A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött. A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s azt azóta is Szent László füvének nevezi a nép.

A Szent László-tárnics (a borítóképen látható)

Vagy kígyótárnics (Gentiana cruciata) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó, évelő, őshonos, védett növényfajunk. Más elnevezései dantzia-gyökér, emián, Genitus király füve, keresztfű, keserűgyökér fű, kígyófű, kígyónyelvű fű, keresztes tárnics, ördögméze, Szent László király füve, epefű, genciána.

Régen pestises betegek kezelésére is használták. Gyökere gyomorerősítő, étvágygerjesztő, lázcsillapító hatású.

Erdélyi népmonda nyomán

Ajánlott Cikkek