Hírek

Szigorúan ellenőrzött vonatok, avagy a Krími híd, mint célpont

Olekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az NV rádióállomás adásában azt mondta, hogy Ukrajna rakétatűz alá kívánja vetni a krími hidat, amelyen keresztül az Orosz Föderáció erősítést szállít hadseregének a félszigetre. A Kreml azonnal reagált, méghozzá elég élesen, mondván, hogy a híd elleni támadást terrorcselekménynek minősítenék.

Borítóképen: A Krími híd (forrás: Rosavtodor.ru via commons.wikimedia.org, szerző: Росавтодор, licenc: CC BY 4.0) A kép illusztráció

„Egy ilyen nyilatkozat nem más, mint egy esetleges terrorcselekmény bejelentése. Ez elfogadhatatlan, számos olyan cselekményre utaló jel mutatkozik, amely utólagos büntetéssel járó jogi ellenőrzés alá esik” – válaszolt Danilov szavaira Dmitrij Peszkov, az Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára.

A Kreml szóvivője hangsúlyozta továbbá, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést megtesznek a híd és az összes stratégiai létesítmény környékén. Abban biztosak lehetünk, hogy ez a híd az egyik leginkább féltve őrzött műtárgy a Földön, ugyanis a Kercsi-szoroson keresztül kapcsolatot biztosít Krasznodar terület és a Krím között. Márpedig ez az utánpótlás szempontjából igencsak fontos.

Arra maga Danilov adta meg a magyarázatot, hogy miért éppen most merül fel a híd támadásának gondolata, most, amikor már sokkal kisebb jelentősége van az útvonalnak az utánpótlás szempontjából, hiszen ma már Rosztov irányából is ellátható a Mariupol-Begyanszk- Melitopol-Herszon városok által meghatározható terület, amikor ezt mondja:

„Ha meglettek volna a képességeink, már megtettük volna. Amint lehetőség nyílik rá, mindenképpen megtesszük.”

A Krími híd

A Krími híd, vagy a köznyelvben a Kercsi-szorosi híd egy Oroszország által épített híd a Kercsi-szorosban, a 2014-ben annektált Krím-félsziget és az orosz Krasznodari terület között. A híd vasúti és közúti forgalmat is biztosít. A hossza 18,1 km, amellyel a leghosszabb híd Európában.

Teljesen elkészült állapotában a Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. Éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.

Mivel a híd magassága 35 méter, emiatt a Szuezi-csatornán átférő akár 67 méteres magasságú Suezmax(en) teherhajók az elkészülte után nem köthetnek ki az Azovi-tenger kikötőiben.

Érdekességként említjük még, hogy a Kercsi-szorosnál híd építését először 1943 elején Albert Speer, Hitler fegyverkezési minisztere indítványozta, hogy megkönnyítse a Harmadik Birodalom invázióját az Észak-Kaukázusban. A háborús események ezt a tervet is elsodorták… Egy évre rá, 1944 nyarán már a Szovjetunió kezdett bele egy saját híd felhúzásába a felszabadított Krím-félszigethez. Alig három hónap működés után a zajló jég tönkretette az építményt. Ekkor egy kompjárattal oldották meg a kapcsolatot.

További érdekesség, hogy eredetileg orosz-ukrán együttműködésben képzelték el a híd megépítését, amikor 2010-ben Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállpodtak, hogy összekötik a Krím-félszigetet Oroszországgal, az építkezés azonban csak 2015-ben kezdődött meg, a közúti forgalom pedig 2018-ban a vasúti padig 2019-ben indult meg.

Danilov nem szándékozott tájékoztatást adni arról, hogy Kijevnek vannak-e olyan fegyverei, amelyek lehetővé teszik az ország számára, hogy megtámadja a hidat, és hogy a jövőben lesz-e ilyen Ukrajnában.

Ajánlott Cikkek