Hírek Videók

Szuperszonikus gépen hiperszonikus rakéta: MiG-31K és Kinzsal

2018-ban röppent fel a hír, hogy az orosz légierőnél több mint 250, változatos időjárási körülmények között végrehajtott tesztet végeztek el a MiG-31K és a Kinzsal hiperszonikus rakétával. A teszteket sikeresnek minősítették, ugyanakkor a nyugati sajtó egy része mindezt inkább csak propagandának minősítette… Valószínűleg nem hitték el a rakéta 10 Mach sebességét, illetve a 2.000 kilométeres hatótávját…

Borítóképen: A veszélyes páros – MiG-31K és a Kinzsal (forrás: Военный парад на Красной площади via commons.wikimedia.org, szerző: Elnöki Sajtó és Tájékoztatási Iroda, licenc: CC BY 4.0)

De ha a rakéta ilyen jó paraméterekkel bír, akkor miért kell egy jóval „lassabb” (a MiG-31K „csak 2,5 Mach sebességet tud, de a rakétafüggelékkel talán ennyit sem). A magyarázat egyszerű: a szárazföldön történő szállítás – a kilövési pont áthelyezése – igen lassú „mutatvány”, de ha a Kinzsalt egy egyébként igen gyors repülőgépre szerelik a támadás valójában bárhonan jöhet, ami belefér a gép hatótávolságába…

A 2018-as bemutató videó

Nem mintha sok eszköz lenne a hiperszonikus sebességgel közlekedő halálosztó ellen, de ha sem az támadás irányát nem tudjuk, sem pedig az észlelés sebessége nem elég gyors, akkor nincs védelem. Márpedig a lényeg abban áll, hogy a 2.000 kilométeres hatótávon belül, mondjuk „csak” 300-500 kilométerről indított rakéta ellen csak másodpercek vannak az észlelésre, felkészülésre, és a becsapódás előtti megsemmisítésre.

A friss hír az, hogy bizony március 18-án végrehajtotta első harci küldetését Oroszország legújabb csapásmérő vadászrepülője, a MiG-31K, amely az ország ukrajnai háborús erőfeszítéseit támogatta a lengyel határ közelében lévő ukrán fegyverraktár elleni csapással.

Legújabb? Hiszen a MiG-31 Foxhound 1982-ben állt hadrendbe! Igen ám, de a gépen azóta rengeteg változtatást végeztek, és a korábban csak a MiG-25 Foxbat lebutított változatának tartották (ténylegesen ez utóbbiból fejlesztették ki!), addig mára egy új szerepkörben igen veszélyes harci eszközzé vált.

Eredetileg ugyanis a gépet levegő-levegő harcra tervezték, de méretei és súlya miatt lomhább lett, mint elődje. Ezzel együtt is gyártásban maradt és folyamatosan reszelgették, mígnem a már említett 2018-as bemutatóval egyidőben szolgálatba is áll, immár, mint levegő-föld támadóeszköz. Miért olyan nagy dolog ez? Mert a MiG-31K-nak éppen a méreteit és a súlyát használják ki ezúttal; ez a típus a ma gyártott legnagyobb és lesúlyosabb harci gépmás, hasonló sebességre képes más repülőgép egyszerűen nem függeszthető fel a nem éppen kicsike Kinzsal!

Oroszország először használt Kinzsal hiperszonikus rakétákat

Ennek pedig azért van nagy jelentősége, mert az eszköz sokkal mozgékonyabb, mint a csúcstechnológiás nyugati rakéták, melyek ráadásul ma (még) meg sem közelítik a 10 Mach sebességet. Valójában az eszköz képes az Észak-Atlanti és a Csendes-óceán északi területeit lefedni, utántöltéssel pedig még nagyobb területek is elérhetők.

A MiG-31K gépeket Oroszország a szíriai és kalinyingrádi bázisaira telepítette át, és a támadás legfőbb célja talán nem a raktár megsemmisítése volt (azt más eszközzel is el lehetett volna érni), hanem sokkal inkább annak bemutatása a Nyugatnak, hogy Oroszország milyen katonai képességekkel bír!

Ajánlott Cikkek