Kezdőlap Posts tagged 1848 1849 Forradalom Szabadságharc
Magyarság Nagyjaink Történelem

Markusovszky Lajos, a Szabadságharc orvosa születésnepján

Szabolcs Fürjes 334
Markusovszky Lajos (Csorba, 1815. április 25. – Abbázia, 1893. április 21.) orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Borítóképen: Markusovszky Lajos (Pollák Zsigmond metszete) Evangélikus lelkész családból származott Liptó vármegyéből. A magyar mellett gyermekkorától beszélt németül és szlovákul is. A
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Tavaszi hadjárat: siker Nagysallónál 1849 április 19.-én

Szabolcs Fürjes 352
A tavaszi hadjárat során a magyar honvédség folyamatos harcokat vívott az osztrák csapatokkal az ország területén. A komáromi szakaszban, 1849. április 19-én Nagysalló közelében a magyar csapatok Klapka György tábornok vezetésével sikeresen legyőzték az osztrák sereget. Borítóképen: Than Mór: A nagysallói ütközet Az elővéd huszárjai jelentették Klapkának, hogy az ellenség
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Jókai Mór, aki „minden percét nemzetnek, magyarságunknak szentelte, nagy mesemondó”

Szabolcs Fürjes 1452
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság
Magyarság Nagyjaink Történelem

Évforduló, február 11.: Gróf széki Teleki László politikus író

József Kolárik 772
Ezen a napon született Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, rendes majd tiszteleti tagja. Az Ellenzéki Kör elnöke. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt és az azt követő években a magyar önállóság ügyének egyik legaktívabb és talán legeredményesebb külföldön
Délvidék Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Véres gyertyaszentelő – 1849 február 2.

Szabolcs Fürjes 639
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legtragikusabb napja volt február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja a zentai magyarság történelmében. Közel 3000 helybéli polgárt végeztek ki ezekben a napokban, így Véres Gyertyaszentelőként épült be a Tisza-parti város emlékezetébe. Mi most Magyar Gyula szavait idézzük a Pesti Hírlap 1894 február 2.-án
Magyarság Nagyjaink Történelem

Az erdélyi, avagy Makk-féle összeesküvés

Szabolcs Fürjes 558
Kossuth Lajos soha nem nyugodott bele, hogy a Magyar Királyság Habsburg fennhatóság alatt maradt az 1848-as forradalom és szabadságharc után is, így tovább szervezkedett annak érdekében, hogy az ország kivívja azt a függetlenséget, amiért oly sokan vérüket adták. Borítóképen: Kossuth Lajos 1851-ben Világos és Arad után sokan kényszerültek külföldre, így Kossuth sem tért
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

1841. január 2.: Elindul a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap

Szabolcs Fürjes 473
„Most, midőn e lapokat megnyitom, örömmel van szerencsém értesíthetni a’ tisztelt közönséget, hogy semmit el nem mulasztottam, mi által a’ lap érdekességét emeljem, és szives szándékomat, a’ közkívánatnak megfelelni, tettleg bizonyítsam. Úgy vélem, e’ szándékomnak fényesb tanúságát nem adhatom, mint az által, hogy a’ szerkesztés vezérlésére Kossuth Lajos urat kértem meg,
Hírek

„Mohácson meleg volt, Világoson sötét”

Szabolcs Fürjes 681
A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Görgey Rüdiger lovassági tábornok vezérkari főnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a fenti mezőn legyen, Pankotán túl, a Csiger-patak mentén, pontosan

Galéria

Logó