A tavaszi hadjárat során a magyar honvédség folyamatos harcokat vívott az osztrák csapatokkal az ország területén. A komáromi szakaszban, 1849. április 19-én Nagysalló közelében a magyar csapatok Klapka György tábornok vezetésével sikeresen legyőzték az osztrák sereget. Borítóképen: Than Mór:
Azt pontosan tudjuk, hogy Gábor Áron, illetve Ganz Ábrahám ágyúk öntésével segített a szabadságharcát vívó országot, de azt is pontosan tudjuk, hogy akkoriban legalább akkora jelentősége volt a kézifegyvereknek, mint az ágyúknak. Igen ám, de hogyan kaptak fegyvereket azok, akik éppen nem szolgáltak seregben, de önkéntesen csatlakoztak a például a nemzetőrséghez?
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legtragikusabb napja volt február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja a zentai magyarság történelmében. Közel 3000 helybéli polgárt végeztek ki ezekben a napokban, így Véres Gyertyaszentelőként épült be a Tisza-parti város emlékezetébe. Mi most Magyar Gyula szavait idézzük a Pesti Hírlap 1894 február 2.-án
Kossuth Lajos soha nem nyugodott bele, hogy a Magyar Királyság Habsburg fennhatóság alatt maradt az 1848-as forradalom és szabadságharc után is, így tovább szervezkedett annak érdekében, hogy az ország kivívja azt a függetlenséget, amiért oly sokan vérüket adták. Borítóképen: Kossuth Lajos 1851-ben Világos és Arad után sokan kényszerültek külföldre, így Kossuth sem tért
1888-ban jelent meg egy hosszas írás a Vasárnapi Újságban a címben idézett utazásról. Mi ennek egy részét adjuk közre, azt, ami Zsibóról, és természetesen a két Wesselényi Miklósról szól. Az írás igen elfogultan – és ez indokolt is! – ír a Wesselényiekről, akikről sokat megtudhatunk a szerzőtől, P. Szathmáry Károlytól! Borítóképen: A Zsibói kastély (fényképek […]
Macskazene, értelmező kéziszótár: Hamis zenei hangok keverékéből álló zene, amit valakinek bosszantásból, vagy igénytelenség, képzetlenség miatt játszanak rosszul. Igen, ma ebben az értelemben használjuk a szót, de bizony ’48-ban ez teljesen mást jelentett! Borítóképen: A forradalmi tömeg ellepte Pest utcáit A macskamuzsika francia találmány, francia neve: charivari;
A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Görgey Rüdiger lovassági tábornok vezérkari főnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a fenti mezőn legyen, Pankotán túl, a Csiger-patak mentén, pontosan