Azt pontosan tudjuk, hogy Gábor Áron, illetve Ganz Ábrahám ágyúk öntésével segített a szabadságharcát vívó országot, de azt is pontosan tudjuk, hogy akkoriban legalább akkora jelentősége volt a kézifegyvereknek, mint az ágyúknak. Igen ám, de hogyan kaptak fegyvereket azok, akik éppen nem
1888-ban jelent meg egy hosszas írás a Vasárnapi Újságban a címben idézett utazásról. Mi ennek egy részét adjuk közre, azt, ami Zsibóról, és természetesen a két Wesselényi Miklósról szól. Az írás igen elfogultan – és ez indokolt is! – ír a Wesselényiekről, akikről sokat megtudhatunk a szerzőtől, P. Szathmáry Károlytól! Borítóképen: A Zsibói kastély (fényképek […]
Macskazene, értelmező kéziszótár: Hamis zenei hangok keverékéből álló zene, amit valakinek bosszantásból, vagy igénytelenség, képzetlenség miatt játszanak rosszul. Igen, ma ebben az értelemben használjuk a szót, de bizony ’48-ban ez teljesen mást jelentett! Borítóképen: A forradalmi tömeg ellepte Pest utcáit A macskamuzsika francia találmány, francia neve: charivari;
„Most, midőn e lapokat megnyitom, örömmel van szerencsém értesíthetni a’ tisztelt közönséget, hogy semmit el nem mulasztottam, mi által a’ lap érdekességét emeljem, és szives szándékomat, a’ közkívánatnak megfelelni, tettleg bizonyítsam. Úgy vélem, e’ szándékomnak fényesb tanúságát nem adhatom, mint az által, hogy a’ szerkesztés vezérlésére Kossuth Lajos urat kértem meg,
A leghíresebb betyár a röszkei-szegedi tanyavilágban született 1813. július 10-én. Apját hamar elvesztette, minthogy Rózsa Andrást lólopásért felakasztották, más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. De úgy tűnik, az alapokat mégis megtanulta tőle… Borítóképen: Rózsa Sándor Kufstein várában (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Ismeretlen, licenc: