Kezdőlap Posts tagged 1848
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Jókai Mór, aki „minden percét nemzetnek, magyarságunknak szentelte, nagy mesemondó”

Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent
Erdély Hírek Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

135 éve: Báró Wesselényi Zsuzsánna Magyarországon utazása száz évvel ezelőtt – Zsibó

1888-ban jelent meg egy hosszas írás a Vasárnapi Újságban a címben idézett utazásról. Mi ennek egy részét adjuk közre, azt, ami Zsibóról, és természetesen a két Wesselényi Miklósról szól. Az írás igen elfogultan – és ez indokolt is! – ír a Wesselényiekről, akikről sokat megtudhatunk a szerzőtől, P. Szathmáry Károlytól! Borítóképen: A Zsibói kastély (fényképek […]
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

1848: Macskazenével a hatalom ellen!

Macskazene, értelmező kéziszótár: Hamis zenei hangok keverékéből álló zene, amit valakinek bosszantásból, vagy igénytelenség, képzetlenség miatt játszanak rosszul. Igen, ma ebben az értelemben használjuk a szót, de bizony ’48-ban ez teljesen mást jelentett! Borítóképen: A forradalmi tömeg ellepte Pest utcáit A macskamuzsika francia találmány, francia neve: charivari;
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

1841. január 2.: Elindul a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap

„Most, midőn e lapokat megnyitom, örömmel van szerencsém értesíthetni a’ tisztelt közönséget, hogy semmit el nem mulasztottam, mi által a’ lap érdekességét emeljem, és szives szándékomat, a’ közkívánatnak megfelelni, tettleg bizonyítsam. Úgy vélem, e’ szándékomnak fényesb tanúságát nem adhatom, mint az által, hogy a’ szerkesztés vezérlésére Kossuth Lajos urat kértem meg,
Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

144 éve: Meghalt Rózsa Sándor alföldi betyárvezér

A leghíresebb betyár a röszkei-szegedi tanyavilágban született 1813. július 10-én. Apját hamar elvesztette, minthogy Rózsa Andrást lólopásért felakasztották, más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. De úgy tűnik, az alapokat mégis megtanulta tőle… Borítóképen: Rózsa Sándor Kufstein várában (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Ismeretlen, licenc: