Az Egerhez közeli falu temploma talán még Sólyon található (ma református) templomnál is régebbi, bár a konkrét építési idő viszont itt nem bizonyítható. A Veszprémi püspökség István által aláírt alapítólevelének kiadási helye Sóly (“Sool”) temploma, 1009-ben (!), míg
Árpád nagyfejedelem vezérletével 895 táján letelepedtek őseink a Kárpát-medencében, ezt nevezzük honfoglalásnak. A kutatások egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy ez csak a második, vagy akár a harmadik beáramlás volt, de tény, hogy ekkorra irányításunk alá vontuk az Alföldet, a Kisalföldet, a Csallóközt, a Szerémséget és Mezőföldet is. Időről időre azonban izgalmas
1934-ben az akkor vadonatúj "Árpád" motorvonat 70 perc alatt suhant le Budapestről Komáromba. Valahogy hazánkban a menetidők elég rögzültnek tűnnek: a MÁV Start honlapja szerint ma gyorsvonattal 74 perc, személlyel 83 perc a menetidő. Lassan 100 éve nem bírt felgyorsulni a vasút?
Turulmadár. Ki ne hallott volna róla? És ki ne hallott volna olyan állítást, hogy a Turul csak valami fals nemzetieskedő „találmány”, mely köré a 19. századi költészet épített hamis mondavilágot, amit pedig tovább fűzött a két világháború között fennálló rendszer? Sejteni véljük, mi a célja az ilyen jellegű állításoknak, de mi most ezzel nem foglalkozunk, […]
A magyar törzsek Árpád nagyfejedelem vezérletével 895 táján telepedtek le a Kárpát-medencében. Ezt nevezzük honfoglalásnak, amelynek során őseink irányításuk alá vonták az Alföldet, a Kisalföldet, Csallóközt, Szerémséget és Mezőföldet is. A gazdag legelők remek életfeltételt biztosítottak, a térség nemzetünk bölcsőjévé vált. Borítóképen: Munkácsy Mihály:
Árpád nagyfejedelem és honfoglaló vezérünk 845-től 907-ig élt, a halálával kapcsolatban két fő elmélet létezik, amelyeket most megvizsgálunk közelebbről. Borítóképen: Feszty Árpád: A magyarok bejövetele Árpád vezér a magyar történelem közmegbecsülésének egyik legjelentősebb ikonkja, még úgy is, hogy igazából nem sokat tudunk róla. Nem ismerjük, pontosan mikor született és