Kezdőlap Posts tagged autógyártás
Magyarság Történelem

Monte-Carlo nagymenője: a magyar WM autó

Szabolcs Fürjes 253
„A három magyar részvevő közül az egyik, Szmik Viktor Bukarestből indult el Montecarlo felé. És éppen ő lett az, ki a magyar névnek, a vezetőinek éppen úgy, mint a gyártónak nagy dicsőséget szerzett Sikerült neki ugyanis az egészutat 40,5 km.-es átlaggal megtenni. Ami, ha tekintetbe vesszük a rendkívül mostoha útkörülményeket, viharokat és hófúvásokat, egészen
Magyarság Történelem

A magyar karosszéria nagymesterei: az Unitas

Szabolcs Fürjes 137
Talán sokan nem ismerik ezt a vállalatot, pedig nagyságrendileg 500 Tatra licensz alapján készített autót adott át a vevőknek. A vállalat a mai források szerint 1920-1921-ben alakult meg, ami cégjogi értelemben feltehetően igaz is, de nem volt előzmények nélküli! Borítóképen: Az úgynevezett kis Tatra nyitott változata Unitas kivitelben Miért lehet helyesebb az 1911-es
Hírek

Páncélozott Szállító Harcjármű (PSZH) öthengeres Rába motorral!

Szabolcs Fürjes 1032
A hetvenes évek elején készült el a PSZH háromtengelyes változat terve, illetve annak egy teljesen új vonalvezetésű, 4 tengelyes továbbfejlesztett változatának elő-tervei is. Sajnálatosan e két tervezet sem került gyártásba. Borítóképen: Április 4.-i díszszemle ~ 1984 A magyar kerekes páncélozott járművek története igen korán kezdődött, ugyanakkor elég régen véget is ért…
Hírek

Csepelek a hadseregben

Szabolcs Fürjes 181
Már a kezdetek kezdetétől nem csak a polgári felhasználásra gondoltak akkor, amikor döntöttek, hogy teherautók gyártását indítják el. Ennek oka igen egyszerű: egyrészt a hadi felhasználás egyfajta állandó keresletet biztosít a vállalatnak (ez egyfajta állami segítség a nagyobb darabszámok elérésében), másrészt pedig akkor (még) nem volt elegendő kapacitása a szovjet
Magyarság Történelem

Amikor a szovjetek árulták a Steyr motorjait…

Szabolcs Fürjes 142
A Csepel Autógyár eredetileg repülőgépgyárnak épült, azonban a háború után világossá vált, hogy repülők építésére nem lesz lehetőség, ellenben igen nagy szükségvolt teherautókra, és persze olyan, akkor modernnek számító dízelmotorokra, melyeket aztán a gazdasági ágak minden területén fel lehetett használni. Igen ám, csakhogy a valamikori szigetszentmiklósi Dunai
Magyarság Történelem

A titokzatos terepes Ikarus, az IK 259

Szabolcs Fürjes 1040
„Az Ikarus 259 típus összkerékhajtású autóbusz. Konstrukcióját tekintve egyedülálló autóbusz, mely 30—35%-os emelkedőn, bukkanón is képes felmenni. A jármű fenékrésze 50 cm-re van a talajtól, terepszöge 16 fokos. Hossza 10 m. Szállítható utasok száma 41 ülő, 30 fő álló” – írta a Technika 1979. májusi számában. Borítóképen: IK 259 négykerék hajtással Azt tudjuk, hogy volt
Magyarság Nagyjaink Történelem

1930: Milyen a magyar autó?

Szabolcs Fürjes 132
Tíz osztrák és négy magyar versenyző tette meg hibapont nélkül az Alföld-Alpesi Túrautat. Ez szép. Borítóképen: Az eredményközlés! Ennél is szebb, hogy a versenyt magyar ember, Balázs László nyerte meg, méghozzá egy jeles magyar gyárosnak, Balázs Hugónak, a Magyar Fémlemezipar Rt. vezérigazgatójának fia, aki maga is tevékeny részt vesz a vállalat ügyeinek intézésében. De a
Magyarság Nagyjaink Történelem

A magyar karosszéria nagymesterei: Hodács János

Szabolcs Fürjes 348
Talán éppen az első autógyár, a MARTA, és a győri Magyar Waggon- és Gépgyár kivételével szinte minden karosszéria-építéssel foglalkozó vállalat Budapesten működött, hiszen itt – különösen a VIII. kerületben – nagy hagyománya volt a fogatolt kicsik építésének, és az ezzel foglalkozó vállalkozások sok esetben váltottak autókarosszéria gyártásra. Borítóképen: A szegedi Hodács
Magyarság Történelem

Ikarus: Gyártsunk buszt alumíniumból!

Szabolcs Fürjes 824
„Az IKARUS székesfehévári gyáregységében elkészült az első olyan autóbusz, amelynek karosszériája kizárólag alumínium felhasználásával készül. Az új autóbusz Finta László formatervező művész modell. Hosszúsága 11 méter, súlya két tonnával kevesebb mint a hasonló méretű acélvázas buszoké. Újdonságnak számít az is, hogy a karosszériába 192 lóerős Mann (igen, két „n”! – a

Galéria

Logó