Egy igen érdekes hírre bukkantunk azokból az időkből, amikor a magyar ipar már éppen kezdett kikecmeregni az 1920-as események okozta gazdasági sokkból, de azzal a lendülettel kitört a gazdasági világválság, és egyre-másra mentek tönkre a korábban növekedésnek indult autóipari vállalkozások
„A készülő alvázak minden része magyar gyártmány. MÁVAG-gyártmány, mint mondottuk, az alvázkeret, magyar a motor, melynek könnyűfém alkatrészei (karter, váltóműház) Hubert és Sigmund-féle silumin-öntvényből valók, a hatalmas 54 liter űrtartalmú Ikarus-hűtő, a 38×9 méretű Cordatic óriásballon abroncsok, az összes fogaskerekek, tengelyek, sőt még a felszerelési cikkek
A Hungarocamion belépése a piacra egy komoly mérföldkő, ugyanis ez az a vállalat, melynek megjelenése már egy új korszakot fémjelez, olyan idők következtek, amelyek sikereket hoztak, egyre jobb minőségben szolgáltattak a fuvarvállalatok, és az egyre bővülő igényeket képesek voltek kiszolgálni. Borítóképen: Volános Ikarus Brassóban – 1972 (forrás: Fortepan, Jakab
Igen, ez a vállalkozás talán a legpatinásabb mind közül, hiszen Kölber Kázmér még 1784-ben (!) nyitotta meg bognárműhelyét Pesten! A vállalkozás folyamatosan működött, fejlődött, olyannyira, hogy a 19. század végére már udvari beszállítóként több, mint 130 munkást foglalkoztattak. Ekkor Kölber Fülöp és Kölber Alajos vezették a céget. Borítóképen: Vaszary Kolos hercegprímás
„A felszabadulás után üzemünk gyors fejlődésnek indult, a 3 éves terv alatt 267 autóbuszt gyártottunk, az első 5 éves tervben 4262 darabot. Üzemünk fennállása óta már túlhaladtuk az ötezredik autóbuszt. Eddig 12 típusú autóbuszt gyártottunk, 27 változatban. És emellett több ezer különleges gépkocsit, 60 féletípusban” – írta Marián István a Többtermelés című kiadványban,
„Magyarország körülbelül két esztendeje aktívterület az automobilizmus számára. Az ezerkilencszáztizenegy előtt lefolyt két év igazán csak arra volt jó, hogy halvány, rendkívül halvány kontúrokban képet adjon Németország, Franciaország hegemonikusan előretörő automobil kultúrájáról. <…> A luxus autógyártás mindazonáltal korántsem szünetelt a magyar gyárakban, csak a
Az indulás kissé féloldalasra sikeredett, ennek okait pedig érdemes kicsit boncolgatni, mert bizony igény az volt ám a fuvarokra, legyen az személyszállítás, vagy árufuvarozás, ellenben az ehhez szükséges eszközök, na meg a kapacitások és persze a pénz sokáig nem álltak rendelkezésre megfelelő mennyiségben. Borítóképen: Az új (magyar és külföldi) teherautók beszerzése
Talán a legtöbban az Uhry céget, vagy éppen utódját az Uhri testvérek karosszériagyárát ismerhetik, ugyanis a két testvér két gyára, az Uhri Testvérek és a Repülőgépgyár Rt. (utóbbi nem keverendő az állami Dunai Repülőgépgyár Rt.-val, melyhez a motorokat és egyéb alkatrészeket a Weiss Manfréd gyártotta), valamint az autóhűtők gyártására specializálódott (de szintén a
Az idők során rengeteg felállással próbálkoztak a személy- illetve teherfuvarozást bonyolító vállalatokkal. Olybá tűnik, soha nem volt valamiért megfelelő a felállás; ha egy állami vállalat volt, azt szétbombázták, ha területi szinten több vállalatra osztották a vállalatokat, akkor azokat feladataik mentén vonták össze egy-egy országos hatáskörű vállalatba, hogy aztán azok
Nem, semmiképpen nem egy leányregény következik, a megfejtést máris közöljük: az a bizonyos Szürketaxi nem más, mint a Autotaxi Budapesti Automobil Közlekedési Rt. (ami Magyarország és a főváros első, míg Európa hetedik taxitársasága volt, a MÁVAG pedig a ’30-as évek vége felé gyártott le számukra több, mint 300 darab Fordot (kölni szabadalom alapján), A MARTA […]































