Manapság az ördög üzemanyagának nevezik a dízelolajat, ugyanakkor ez nem mindig volt így, és – valljuk be! – ma sem helyettesíthető, mert ugyan az elektromos meghajtású személyautók terjednek, de olyan drágák, hogy nem jelentenek (ma még) tömeges megoldást, a nagy teherbírású járművek esetében
Nem, nem az 1949-ben forgalomba állított trolikról lesz szó, hiszen azok se nem magyarok, se nem elsők voltak. Itt és most a Ganz által gyártott, és Óbudán közlekedő első magyar trolikról lesz szó, amelyek kiválóan teljesítettek, azonban vonalukat a második nagy világégés után nem építették újra, a kocsikkal meg nem is nagyon lehet tudni, hogy […]
Ha most valaki rávágja, hogy ez a típus bizony nem tartozik a magyar ipar remekei közé, annak némileg igazat is kell adjuk – meg nem is… Ez a típus ugyanis nem önmaga kiválóságát bizonyítja, hanem azt, hogy elődmodellje a maga korában bizony korszakalkotó volt! Borítóképen: IK C56 bemutató Ma erre azt mondanánk, hogy átfestésnek kicsit […]
A MÁVAG 1929-ben mutatta be háromtengelyes buszát, melyet hathengeres, 95 lóerős benzinmotor hajtott. A gép megfelelt, hiszen ez már egy tényleg méretes darab volt, így 54 utas szállítására volt alkalmas (ebből 17 állóhely volt), de volt egy tényező, ami miatt egy idő után a busz megérett az átalakításra: a ’30-as évek közepére a benzinmotoros buszokat […]
„A Nemzetközi Tűzoltó Szövetség a párizsi Salon tartama alatt tartotta meg a háború után újra alakulva első kongresszusát Ponderoux ezredes elnöklete alatt A kongresszus tartama alatt bemutatásra kerültek a tűzoltótechnika legmodernebb alkotásai is. Magyarországot a kiállításon méltóan képviselte az Állami Gépgyárak 100 HP Mávag-Mercedes-Benz tűzoltókocsija, mely
Kezdjük a kérdés végén, mert a NIK-200 nem tűnt el, pontosabban igazán nem is volt ilyen típus… Ez ugye kezd egyre bonyolultabb lenni? Nos, itt és most azért ragadtunk tollat, hogy kiderítsük, mi is történt a címben említett típusokkal, és milyenek is lehettek ezek! Borítóképen: A Csepel K-250 jellegrajza Maradjunk előszöris a NIK-200 típusnál, mert […]
Igen, a személyszállítás hőskorában előfordult, hogy a fuvarozó vállalat saját maga karosszálta buszait, közülük pedig a Jászberényi központtal működő Strompf Pál volt az egyik leghíresebb. Ahhoz, hogy értsük, miért és hogyan lett a buszüzemmel foglalkozó vállalkozóból karosszéria építő is egyben előbb érdemes áttekinteni a múlt század ’30-as éveinek autóipari
Az Ikarus első 30 éve utáni időszaka már azzal kezdődik, hogy a magyar buszok szinte mindenhol jelen vannak a világban, és nem csak a buszok, hanem más ipari és mezőgazdasági termékekkel is egyre több helyen jelenik meg Magyarország. Látszólag minden rendben, de közben azért vannak más irányú folyamatok is… Borítóképen: A legelső BKV-s 412 az […]
1935 körül ötvenöt N26/36 típusú buszt rendelt a BSzKRT, majd két év múlva további száznegyvenhat N26-ost vásároltak, ezek a kocsik már a széles orrú változatban készültek. Innen kapta a típus a becenevét; Harcsa. Megmutatjuk, mit is tudott, hogyan építették, és milyen szolgáltatásai voltak. Borítóképen: Az új BSzKRt autóbusz – 1938 „… a BSzKRt és az […]
„Hétezerötszáz kilométeres utat tettek meg az Ikarus 306-ossal Molnár Lajos és Pénzes Pál, az Ikarus gyár dolgozói. Felkeresték a zágrábi vásárt, majd a dalmát tengerpartot érintve Belgrádon keresztül Szófiába mentek. Utána Bukarestet látogatták meg. A 306-os busz nagy sikert aratott a bemutatókon” – írta az Autó-Motor 1959. január 1.-i száma. Borítóképen: Még IK 31 L […]