Betyárok vagy zsiványok? Bűnözők vagy egy igazságosabb társadalom hívei? Érdekes módon mind egyszerre igaz, ugyanakkor meg kell említeni, hogy például a Rózsa Sándor-féle betyárokat a jogfosztás, a társadalmi kényszerhelyzet állította szem be a hatalommal és a törvénnyel. Renkó Kálmán nem ilyen
A kútgémmel való híradást már Herman Ottó így írja le: „A legrégibb magyar telegráf a gémeskút, a mellyel különösen a betyárvilágban sűrűn éltek a betyárok és a pártolóik. A gém különféle állásának jelentősége volt”. Borítóképen: Gémeskutak a rónaságon A kútgém állásáról messzire tudta a betyár, hogy pandúrok tartózkodnak a csárda környékén. Említi a hortobágyi népdal […]
A Pesti Napló 1873. december 31-én megjelenő száma a „Különfélék” rovatban számolt be Sisa Pista híres/hírhedt betyár elfogásáról. A történet valós, ahogy szereplői is, akik között említésre kerül – bár akkor nem volt ott! – a kor másik mátrai betyárja, Vidróczki neve is! Íme a Pesti Napló beszámolója: Borítóképen: Sisa Pista (rajz) A hirhedt Sisát, […]
A leghíresebb betyár a röszkei-szegedi tanyavilágban született 1813. július 10-én. Apját hamar elvesztette, minthogy Rózsa Andrást lólopásért felakasztották, más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. De úgy tűnik, az alapokat mégis megtanulta tőle… Borítóképen: Rózsa Sándor Kufstein várában (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Ismeretlen, licenc: