„Örömmel közöljük a’ Jelenkor után a dunai gőzhajózási egyesület igazgatóságának Bécsben Május 1-sején közrebocsátott következő hirdetését: I. Ferencz nevű gőzhajó 1851-ben kezdé el rendes pályáját” – írja az Erdélyi Napló 1832. június 23.-i száma, majd így folytatja: Borítóképen: A DGT pécsi
1888-ban jelent meg egy hosszas írás a Vasárnapi Újságban a címben idézett utazásról. Mi ennek egy részét adjuk közre, azt, ami Zsibóról, és természetesen a két Wesselényi Miklósról szól. Az írás igen elfogultan – és ez indokolt is! – ír a Wesselényiekről, akikről sokat megtudhatunk a szerzőtől, P. Szathmáry Károlytól! Borítóképen: A Zsibói kastély (fényképek […]
A Duna Európa leghosszabb folyója a Volga után, útja során pedig 10 országon áthaladva 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Bár Donaueschingenben van egy úgynevezett Duna forrás, de ez csak szimbolikus, ugyanis a Duna nem itt ered, hanem két kisebb folyó találkozik itt – a Breg és Brigach –, az összefolyástól a folyót pedig Dunának […]
Zebegény. Pest megyei község, lélekszáma manapság sem éri el a 3.000-et, mégis olyan történelemmel büszkélkedhet, ami párját ritkítja! Nemkülönben az a természeti környezet, ami a Duna, a Börzsöny-hegység és a Malomvölgy patak határoz meg, és amelyet eleink a táj szépségéhez méltó módon építettek be. Borítóképen: A Dunakanyar a Börzsönyből – előtérben Zenegény,
Egy 5,5 kilogrammos dunai galóca akadt horogra múlt vasárnap a Tiszán. A védett halfajtát ugyan végül visszaengedték a vízbe, egy halkutató azonban így is szenzációként értékelte a történteket. Borítóképen: Batta Attila és a gigantikus méretű dunai galóca (fotó: Pecaverzum) Korábban soha nem látott méretű dunai galócát sikerült kifognia egy horgásznak a Tiszán még múlt