Ifj. Dávid Károly Kossuth-díjas és posztumusz Ybl Miklós-díjas magyar építész azon kevesek egyike, akik a második nagy világégés előtt és azután is a hazai építész szakma élvonalába tartozott. Olyan családban született, amely két generáció óta szoros kapcsolatban volt az építéssel,
Ha eláruljuk, hogy a Dreschler-palota Lechner Ödön véleménye szerint az udvarhölgy, máris könnyen kitalálható, hogy a Magyar Állami Operaházzal szemben lévő épületről van szó, amit talán a legtöbben, mint Állami Balett Intézet, vagy Magyar Táncművészeti Főiskola néven ismernek. Borítóképen: A Dreschler-palota aHajós utcából nézve Az épület története igen érdekes, ugyanis
Budapest már 1908-ban javaslatot tett egy Duna-híd felépítésére a jelenlegi híd helyén, az illetékes állami szervek viszont ekkortájt Óbudán tartották elsődlegesnek egy újabb híd megépítését. Az első világháború kitörése miatt a kérdés lekerült a napirendről, a hídra az igény azonban továbbra is fennállt. Borítóképen: A Petőfi híd napjainkban Bár mint tudjuk, az óbudai
„A múlt hetekben foglalkozott a síszövetség, majd utána a legfelsőbb sportfórum is a magyar alközpont kérdésével. A magyar sísport fejlődése miatt havasi vidékeink gazdaságai szempontjából és végül nemzetgazdasági, valutáris szempontokból is rendkívül fontos kérdés ez” – írja az Esti Ujság 1941. október 28.-i száma, majd így folytatja: Borítóképen: Olympiai lesiklópálya,
Az első, napjainkig fennmaradt oklevél már 1228-ban említést tett róla, amikor Tomaj nembeli Dénes tárnokmester birtokainak határjárását részletezte. A királyi fennhatóság alatt lévő erősséget valószínűleg az 1241–42-es tatárjárás viharai rombolták le. Új erősség csak a XV. században épült, amikor új várkastélyt emeltetett losonci Dezsőfi nemesi család. Itt aztán a kastély
Egy felirat (egy 1632-es évszámmal és B:M és E:D monogramokkal ellátott gerenda), mint bizonyíték szolgál arra, hogy itt született Mikes Kelemen. Boírtóképen: A kastély korábban A születés pontos helye körül ugyan vannak kétségeik egyeseknek, de az tény, hogy az épület az ő tulajdonában volt – mígnem elkobozták tőle a Rákóczi féle Szabadságharc leverése után. Érdekes, […]
A 6. század közepén Szent Benedek szabályokat fogalmazott meg, ez volt Szent Benedek regulája. Marton Bernát atya ezt röviden így foglalta össze: Ora et labora, azaz Dolgozzatok és imádkozzatok! Idővel aztán a munka hátérbe szorult, miközben az imádság akár napi tizenkét órát is kitett. 1098-ban aztán egy csoport bencés szerzetes kivált, és elhatározták, hogy visszatérnek
A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér Vára egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. A füzéri Várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található.
Kisnánán a helybeliek úgy tartják, hogy egyszer régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben. A falu népe és birtokosai is szerették és tisztelték ezt a sárkányt. Borítóképen: Kompolti vár légi felvételen (Kisnána) A Kompolti család utolsó férfi tagjának halálakor a sárkány megsiratta a családot, s mivel a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu urát, […]
Miért éppen azt a Budapest bevárosában található épületet választottuk sorozatunk következő részének témájául? Mert az épületnek vannak történelmi vonatkozásai, jól dokumentált a teljes história, és mert ma is működő szállodáról van szó, na meg a napokban bejártuk az épületet, szakértő vezetéssel. Borítóképen: A szálloda egy éjszakai felvételen A történet ott kezdődik,