A 10 éves Bagossy Brothers Company jubileumi koncertjére a MÁV-Start által biztosított, fekvőhelyes és étkezőkocsis vonattal utazhatnak az erdélyi rajongók Budapestre. Borítóképen: Bagossy Brothers Company (BBC), A felvétel a Szabadságkoncerten készült a Millenáris B épületében, 2017. október
Az első, napjainkig fennmaradt oklevél már 1228-ban említést tett róla, amikor Tomaj nembeli Dénes tárnokmester birtokainak határjárását részletezte. A királyi fennhatóság alatt lévő erősséget valószínűleg az 1241–42-es tatárjárás viharai rombolták le. Új erősség csak a XV. században épült, amikor új várkastélyt emeltetett losonci Dezsőfi nemesi család. Itt aztán a kastély
Többek között itt található a világ egyik legszebbjeként számon tartott könyvtár, az ország egyik legismertebb vára, valamint a város közvetlen közelében bújik meg hazánk különleges természeti csodája is. Borítóképen: Nem csak a levegőből varázslatos! Komoly történelme, gazdag múltja ma is az egyik legszebb hellyé teszik ezt a kellemes fekvésű várost. 1201-ben Imre
Egy felirat (egy 1632-es évszámmal és B:M és E:D monogramokkal ellátott gerenda), mint bizonyíték szolgál arra, hogy itt született Mikes Kelemen. Boírtóképen: A kastély korábban A születés pontos helye körül ugyan vannak kétségeik egyeseknek, de az tény, hogy az épület az ő tulajdonában volt – mígnem elkobozták tőle a Rákóczi féle Szabadságharc leverése után. Érdekes, […]
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Borítóképen: A Tordai katolikus templom, 1912 A Vallásszabadság világnapját
A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar
„A filmműtermek életében szokatlan nagy csöndben, igen finom és elegáns keretek között folyik most már két hete a munka a Magyar Filmiroda Hungária körüli műtermében. A szokatlan tónusnak az az oka, hogy ezúttal a nő rendez, mégpedig Magyarországon először. Az első magyar rendezőkisasszony, dr. Balázs Mária érdekes arcú, beszédesszemű, halkhangú, karcsú nő, aki különben
150 évvel ezelőtt jelent meg a Nemere politikai, közgazdászati és társadalmi lap 2. száma, melyben a nem jelölt szerző a hitelről, mint olyan eszközről ír, ami elengedhetetlen az ipar és a mezőgazdaság fejlődéséhez, ugyanakkor abban az időben igen bajos volt hitelhez jutni. Tudni kell, hogy Széchenyi István gróf jó 43 évvel azelőtt írta meg Hitel […]
1780-as évek Erdély. Ebben a korban már enyhültek a korábbi jobbágyterhek, különösen miután Mária Terézia által 1767-ben kiadott urbárium ezt rögzítette is. Ugyanakkor a nemesek vonakodtak a gyakorlatba ültetni, így voltak területek, ahol nem volt igazán komoly változás. Ez lehet az oka annak, hogy a Hóra-lázadást egyes szerzők „1784-es erdélyi parasztfelkelés”-nek
Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem. A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval. Barcsay Gáspár, a fejedelem egyik testvére ellen, 1660. november