Kezdőlap Posts tagged Erdély (Page 3)
Erdély Határtalanul Magyar Magyarok a világban Magyarság Nagyjaink Történelem Videók

Bolyai János születésnapja – A “geometrika Kopernikusza az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”

alóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.
Erdély Magyarság Nagyjaink Történelem

Évforduló – Kemény János Erdély fejedelmének születésnapja

Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14.– Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem. A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval. Barcsay Gáspár, a fejedelem egyik testvére ellen, 1660. november
Épített örökség Erdély Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Várhistóriák: Gyimesbükk, a kelet őrzője

A Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található. A kiépített 134 fokos kőlépcsőkön felfelé haladva az Apahavas oldalán, a Kő-orr vagy Kő-csup várrom sziklabástyái alkották az egykori Rákóczi-vár területét. Borítóképen: Egy 1910-ben készült kép a várromról és Tatros felett átívelő vasúti hídról Egyes
Erdély Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

436 éve: Elhunyt Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya

Teljes nevén: Somlyai Báthory (Báthori) István. A későbbi erdélyi fejedelmek őt, mint a Hunyadi Mátyás óta legsikeresebb magyar politikust tekintették példaképüknek, követték azon koncepcióját, hogy Magyarországot Erdélyből kiindulva is lehet egyesíteni. Borítóképen: Báthory István fejedelmet a Habsburg-udvar és a török porta egyaránt elismerte A Báthory család somlyói
Hírek

Évforduló – Idősebb Wesselényi Miklós a “zsibói bölény”

Idősebb Wesselényi Miklós (Zsibó, 1750. december 11. – Zsibó, 1809. október 25.) erdélyi magyar katona, politikus, főúr, a „zsibói bölény”. Felvállalta a magyar erdélyi és magyarországi kultúrélet, valamint a kolozsvári és pesti színházalapítás ügyét, és e színházak felépítéséhez anyagilag is jelentősen hozzájárult. Színdarabokat írt és fordított is – hiszen angolul,
Erdély Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: MÁV Hargita motorvonat

Nem, sajnos ezúttal nem egy hangos nemzetközi sikerről számolunk be, sőt úgy általában sem lehet komolyabb sikerről beszélni, de itt és most egy olyan műalkotásról lesz szó, ami megjelenésével, eleganciájával csodálatraméltó alkotása a magyar iparnak! Nem is beszélve arról, hogy a 20. századi magyar történelem szerves részévé lett, pedig összesen – írd és mondd! – […]
Hírek

Várhistóriák: Bálványosvár

A Bálványosvár az ősi magyar vallás fellegvára volt, amelyet a 12–13. században építtetett az Apor család – amely a 12. században vette fel a keresztény hitet –, de a vár már a 17. században romos lett. A maradvány Kovászna megyében található, közel a Hargita megyei határhoz, Bálványosfürdő felett, 1040 méter magasan. Történetét Benedek Elek Bálványos […]
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

Az erdélyi országgyűlés megnyitása, s a pesti új országház terme

A Hazánk s a külföld című időszaki lapban megjelent írást idézzük. A cikk igen pontos korlenyomat, visszarepít minket a múltba, azzal a szerző általi fontos megjegyzéssel, hogy „Erdélynek, — ha Isten is úgy akarja — alkalmasint ez volt utolsó országgyűlése, azon ünnepélyes jelenetnek rajzát, jövendőre emlékül, olvasóink talán szívesen veszik.” Igaz lett, ez volt Erdély