Báthory Erzsébetről mindenkinek egy rettegett alak jelenik meg a szeme előtt, aki szűz lányok vérét issza, és mindenféle válogatott kínzásoknak vet alá fiatal lányokat. Nádasdy Ferenc gróf özvegyének története a mai napig is sokakat foglalkoztat, a vele kapcsolatos könyvek és filmek pedig egyre
alóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.
Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14.– Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem. A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval. Barcsay Gáspár, a fejedelem egyik testvére ellen, 1660. november
A Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található. A kiépített 134 fokos kőlépcsőkön felfelé haladva az Apahavas oldalán, a Kő-orr vagy Kő-csup várrom sziklabástyái alkották az egykori Rákóczi-vár területét. Borítóképen: Egy 1910-ben készült kép a várromról és Tatros felett átívelő vasúti hídról Egyes
Teljes nevén: Somlyai Báthory (Báthori) István. A későbbi erdélyi fejedelmek őt, mint a Hunyadi Mátyás óta legsikeresebb magyar politikust tekintették példaképüknek, követték azon koncepcióját, hogy Magyarországot Erdélyből kiindulva is lehet egyesíteni. Borítóképen: Báthory István fejedelmet a Habsburg-udvar és a török porta egyaránt elismerte A Báthory család somlyói
Idősebb Wesselényi Miklós (Zsibó, 1750. december 11. – Zsibó, 1809. október 25.) erdélyi magyar katona, politikus, főúr, a „zsibói bölény”. Felvállalta a magyar erdélyi és magyarországi kultúrélet, valamint a kolozsvári és pesti színházalapítás ügyét, és e színházak felépítéséhez anyagilag is jelentősen hozzájárult. Színdarabokat írt és fordított is – hiszen angolul,
Nem, sajnos ezúttal nem egy hangos nemzetközi sikerről számolunk be, sőt úgy általában sem lehet komolyabb sikerről beszélni, de itt és most egy olyan műalkotásról lesz szó, ami megjelenésével, eleganciájával csodálatraméltó alkotása a magyar iparnak! Nem is beszélve arról, hogy a 20. századi magyar történelem szerves részévé lett, pedig összesen – írd és mondd! – […]
1942. december 5. A visszacsatolt Észak-Erdélyben megnyitják a magyar tervezésű és építésű, 48 km hosszú Szeretfalva-Déda közötti vasútvonalat.
A Bálványosvár az ősi magyar vallás fellegvára volt, amelyet a 12–13. században építtetett az Apor család – amely a 12. században vette fel a keresztény hitet –, de a vár már a 17. században romos lett. A maradvány Kovászna megyében található, közel a Hargita megyei határhoz, Bálványosfürdő felett, 1040 méter magasan. Történetét Benedek Elek Bálványos […]
A Hazánk s a külföld című időszaki lapban megjelent írást idézzük. A cikk igen pontos korlenyomat, visszarepít minket a múltba, azzal a szerző általi fontos megjegyzéssel, hogy „Erdélynek, — ha Isten is úgy akarja — alkalmasint ez volt utolsó országgyűlése, azon ünnepélyes jelenetnek rajzát, jövendőre emlékül, olvasóink talán szívesen veszik.” Igaz lett, ez volt Erdély