Nem gondoljuk, hogy sokan tudják mi volt az a Metallo Karosszériagyár Rt., pedig a cég tulajdonosa és vezetője, Piltzer György olyan szabadalmak birtokosa volt, melyek a világon elsőként alkosson meg olyan gépjárműveket, melyek nem fa, hanem lemez vázzal készülnek, így sokkal tartósabbak, és
Mihály Dénes Gödöllőn született 1894. július 7-én. Kezdetben érdeklődését a motorok szerkezete és működése kötötte le, aminek fényes bizonyítéka, hogy tizenhat esztendősen olyan könyvet írt az autókról, ami több kiadást is megért. Második könyvének témája a motorkerékpár volt. Borítóképen: Mihály Dénes asszisztensével, Szappanos Sándorral – 1930 Miután elvégezte a
Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nem véletlen, hogy nem egyetlen találmányról van szó, Kandó
Definíció: a bőrönd egy olyan szögletes alakú merev poggyász, amelynek sarkai sarkai leggyakrabban kerekítettek úgy, hogy ne sérüljön. Falai többé-kevésbé merevek, műanyagból, bőrből vagy bevonattal ellátott szövetből készülnek, amelyet keret tart. A bőröndök valamikor fából készültek, a bőr két hevederrel volt ellátva, erős karton, vulkanizált szál, alumínium. Ma már csak
„Pollak Antal és Virág Sándor, a gyors táviratozás magyar felfedezői, e hónap 13-án indultak az Oceania hajón Amerikából hazafelé. A két jeles magyar feltaláló a lefényesebb sikereknek eredményeit hozza magával: dicsőséget s két millió dollárról való szerződést, amelyet a „Trust Compagnie“-val kötöttek” – írta a Pécsi Napló 1899. december 19.-én, 289. lapszámában, majd így
Szerencsére – helyesebben a magyar tudós elmének köszönhetően! – ma is vannak olyan magyar termékek, amelyek méltán sorolhatók a magyar ipar remekei közé. Idősebb dr. Béres József munkáját számos kitüntetéssel, plakettel és köszönőlevéllel elismerték, a nyomelempótló szer megalkotója sok szakmai díjat is kapott, de ami még ennél is fontosabb, igen sokaknak segített
Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia hasznosítás feltalálója is egy magyar volt, méghozzá egy hölgy, Telkes Mária. […]
Sokan azt gondolják, hogy az önvezető technológiák szigorúan a ma fejlesztései, de tudni kell, hogy már korábban is kísérleteztek ilyen gépekkel. Nevezetesen traktorokkal, mert bizony a mezőgazdaságban már régen nagyon fontos a hatásfok, és azt önvezetéssel igen komolyan lehet fokozni – persze a megfelelő pontosság esetén! De mikor és hol szántott először önvezető traktor?
Londonban John L. Baird bemutatta az első televíziókészüléket. Ez egy elég kezdetleges mechanikus készülék volt, de tény, hogy ő volt a világon az első, aki az 1926. január 27.-én – éppen ma 97 éve! – képes volt mozgóképet nagy távolságra is közvetíteni. De ha televízió, akkor Tihanyi Kálmán, aki messze-messze megelőzte korát, olyat alkotva, hogy […]
Ernest Lawrence-t 1939-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Méghozzá a ciklotronért, melynek feltalálásáért és alkalmazásai területén végzet munkájáért kapott. Miért kellett ilyen hosszasan taglalni a kitüntetés okát? Nos, mert az bizony egy magyar találmány… Borítóképen: Szilárd Leó és Ernest Lawrence És ez nem egy légből kapott állítás! Lawrence-t negyedévvel megelőzve ugyanis