Kandó Kálmán az a magyar tudós mérnök, aki olyan álmokat valósított meg, amit mások nem, hogy megvalósítani nem tudtak, de még csak nem is álmodtak még csak hasonlókat sem. Ezzel együtt nem volt egy meg nem értett zseni, korában, és halála idején is pontosan tudták, micsoda veszteség érte
Immár 75 éve, hogy 1948-ban bemutatták az első mikrobarázdás hanglemezt, amit Goldmark Péter Károly és fejlesztőcsapata hozott létre. Ezzel a fejlesztéssel megnyílt az út az úgynevezett LP (long play) formátum kialakítására, ami azt jelentette, hogy egész albumokat lehetett megjelentetni. Miért volt ennek olyan óriási jelentősége, hogy gazdaggá tudta tenni a zenészeket és
Nem gondoljuk, hogy sokan tudják mi volt az a Metallo Karosszériagyár Rt., pedig a cég tulajdonosa és vezetője, Piltzer György olyan szabadalmak birtokosa volt, melyek a világon elsőként alkosson meg olyan gépjárműveket, melyek nem fa, hanem lemez vázzal készülnek, így sokkal tartósabbak, és persze merevebb szerkezetűek legyenek! Borítóképen: Egy Packard Metallo
Mihály Dénes Gödöllőn született 1894. július 7-én. Kezdetben érdeklődését a motorok szerkezete és működése kötötte le, aminek fényes bizonyítéka, hogy tizenhat esztendősen olyan könyvet írt az autókról, ami több kiadást is megért. Második könyvének témája a motorkerékpár volt. Borítóképen: Mihály Dénes asszisztensével, Szappanos Sándorral – 1930 Miután elvégezte a
Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nem véletlen, hogy nem egyetlen találmányról van szó, Kandó
Definíció: a bőrönd egy olyan szögletes alakú merev poggyász, amelynek sarkai sarkai leggyakrabban kerekítettek úgy, hogy ne sérüljön. Falai többé-kevésbé merevek, műanyagból, bőrből vagy bevonattal ellátott szövetből készülnek, amelyet keret tart. A bőröndök valamikor fából készültek, a bőr két hevederrel volt ellátva, erős karton, vulkanizált szál, alumínium. Ma már csak
„Pollak Antal és Virág Sándor, a gyors táviratozás magyar felfedezői, e hónap 13-án indultak az Oceania hajón Amerikából hazafelé. A két jeles magyar feltaláló a lefényesebb sikereknek eredményeit hozza magával: dicsőséget s két millió dollárról való szerződést, amelyet a „Trust Compagnie“-val kötöttek” – írta a Pécsi Napló 1899. december 19.-én, 289. lapszámában, majd így
Szerencsére – helyesebben a magyar tudós elmének köszönhetően! – ma is vannak olyan magyar termékek, amelyek méltán sorolhatók a magyar ipar remekei közé. Idősebb dr. Béres József munkáját számos kitüntetéssel, plakettel és köszönőlevéllel elismerték, a nyomelempótló szer megalkotója sok szakmai díjat is kapott, de ami még ennél is fontosabb, igen sokaknak segített
Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia hasznosítás feltalálója is egy magyar volt, méghozzá egy hölgy, Telkes Mária. […]
Sokan azt gondolják, hogy az önvezető technológiák szigorúan a ma fejlesztései, de tudni kell, hogy már korábban is kísérleteztek ilyen gépekkel. Nevezetesen traktorokkal, mert bizony a mezőgazdaságban már régen nagyon fontos a hatásfok, és azt önvezetéssel igen komolyan lehet fokozni – persze a megfelelő pontosság esetén! De mikor és hol szántott először önvezető traktor?