A magyarázat előtt egy definíció: „A hengerfej zárja le a dugattyú feletti teret, az ún. égésteret. Kialakítása függ: a motor működési módjától, a szelepek elhelyezésétől és az égéstér alakjától. Az égési tér alakja nagy befolyással van a motor gazdaságosságára, teljesítményére,
„1947. május 11-én a BF Goodrich gumigyártó cég bejelentette, hogy kifejlesztették az első működőképes tömlő nélküli abroncsot. Bár korábban, az Egyesült Államokon kívül több szabadalmat is megadtak a tömlő nélküli gumiabroncsokra, egyik sem bizonyult praktikusnak” – írja a famousdaily.com, de a magyar feltaláló nevét nem említi… Borítóképen: Goodrich-Kléber tömlő nélküli
És még csak nem is ez volt a legnagyobb találmánya! De ha már villamosság, akkor a témába vág a mechanikai munkatárolás elektromos hajtásnál, ami ma szintén igencsak népszerű téma, hiszen ma – az elektromos eszközök egyre nagyobb térhódítása ellenére – az akkumulátor alapú energiatárolás gyerekcipőben jár az igényekhez mérten! Ezzel együtt azt mondjuk, hogy még […]
Immár 76 éve, hogy 1948-ban bemutatták az első mikrobarázdás hanglemezt, amit Goldmark Péter Károly és fejlesztőcsapata hozott létre. Ezzel a fejlesztéssel megnyílt az út az úgynevezett LP (long play) formátum kialakítására, ami azt jelentette, hogy egész albumokat lehetett megjelentetni. Miért volt ennek olyan óriási jelentősége, hogy gazdaggá tudta tenni a zenészeket és
Nem gondoljuk, hogy sokan tudják mi volt az a Metallo Karosszériagyár Rt., pedig a cég tulajdonosa és vezetője, Piltzer György olyan szabadalmak birtokosa volt, melyek a világon elsőként alkosson meg olyan gépjárműveket, melyek nem fa, hanem lemez vázzal készülnek, így sokkal tartósabbak, és persze merevebb szerkezetűek legyenek! Borítóképen: Egy Packard Metallo
Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban a Napkirálynőnek neveznek, hosszú ideig kevésbé volt ismert szülőhazájában, Magyarországon. Azonban az utóbbi években egyre inkább kezd előtérbe kerülni neve és korszakalkotó munkássága. Számos szabadalmának központjában a napenergia állt, legjelentősebb műve az első szoláris fűtési rendszerrel működő „napház”.
Az 1970-es évek egyik legfontosabb technológiai fejlesztése Jánosi Marcell nevéhez fűződik: a 3 hüvelykes floppy lemez, mely új sztenderdet hozott létre a tárolóeszközök világában. Bár Jánosi neve nem vált világszerte ismertté, újítása jelentős hatással volt a korabeli technológiai piacra.
Kandó Kálmán az a magyar tudós mérnök, aki olyan álmokat valósított meg, amit mások nem, hogy megvalósítani nem tudtak, de még csak nem is álmodtak még csak hasonlókat sem. Ezzel együtt nem volt egy meg nem értett zseni, korában, és halála idején is pontosan tudták, micsoda veszteség érte Magyarországot. Borítóképen: A halálhír bejelentéséhez mellékelt kép […]
Szerencsére – helyesebben a magyar tudós elmének köszönhetően! – ma is vannak olyan magyar termékek, amelyek méltán sorolhatók a magyar ipar remekei közé. Idősebb dr. Béres József munkáját számos kitüntetéssel, plakettel és köszönőlevéllel elismerték, a nyomelempótló szer megalkotója sok szakmai díjat is kapott, de ami még ennél is fontosabb, igen sokaknak segített
Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia hasznosítás feltalálója is egy magyar volt, méghozzá egy hölgy, Telkes Mária. […]