Budapesten született, 1934. április 15-én. A Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, Prima Primissima közönségdíjas. Borítóképen: Bodrogi Gyula a Villa Negra című filmben Bár már gyerekként is szerette produkálni magát – saját bevallása szerint 9
Holnap lesz 74 éve, hogy bemutatták a magyar filmtörténet első színes filmjét, a Lúdas Matyit. Hogy miért éppen erre a filmre esett a választás? Talán azért, mert Fazekas Mihály akkor is népszerű történetébe bele lehetett gyömöszölni az elnyomó kapitalista elleni harc eszméjét? Ki tudja, talán még az is lehet… Borítóképen: A Lúdas Matyi DVD-borítójáról A […]
Bitskey Tibor (Rákoskeresztúr, 1929. szeptember 20. – Budapest, 2015. február 2.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész. Borítóképen: Bitskey Tibor 1963 Bitskey Lajos és Altziebler Erzsébet gyermekeként született. 12 éves koráig Rákoskeresztúron élt. A Bulyovszky utcai elemi iskolában fedezték fel
1933. január 14.-én született Rockenbauer Pál természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője. Legtöbben országjáró kéktúrafilmjeiről, a tévében többször is vetített Másfélmillió lépés Magyarországon, illetve …és még egymillió lépés című sorozatairól ismerik. Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, politikus.
„A filmműtermek életében szokatlan nagy csöndben, igen finom és elegáns keretek között folyik most már két hete a munka a Magyar Filmiroda Hungária körüli műtermében. A szokatlan tónusnak az az oka, hogy ezúttal a nő rendez, mégpedig Magyarországon először. Az első magyar rendezőkisasszony, dr. Balázs Mária érdekes arcú, beszédesszemű, halkhangú, karcsú nő, aki különben
A múltban 1966 ban ezen a napon december 22. én mutatták be az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című filmeket.
Megint belefutottam egy régi filmbe , az Öreg Bánya titkába. Régi szocreálhangulat béke de azért feltűnik, hogy a zenét Morriconétól és a Fekete Tulipánból nyúlták a film készítői. mert hát ezek szerint a jogdíj a vasfüggönyön át nem tudott érvényesülni...de ezt hagyjuk is. Szóval elgondolkodtam mi lehet a kis gombafrizurás sráccal Kovács Krisztiánnal.
Gyermekkoromban sportot csináltunk a nagyapámmal abból ha vége volt egy filmnek akkor a stáblistából ki talál több magyar nevet. Így félévszázadosan még most is rajta kapom magam, hogy akaratlanul is működnek a gyermekkori reflexek. Persze lehet, hogy a kedves olvasó úgy van ezzel hogy olyan vagyok mint a Bazi nagy görög lagzi című film főszereplőjének édesapaja ,aki
Mennyi szerep színpadon filmben és szinkronban. Karakteres hangján sztárok sora szólalt meg akinél talán többet tudott a művészetről , de egy kis közép európai országba született így igazán a mi sztárunk maradt. Életében is szenvedélyes volt. Szerencsi Évával való románcáról legendákat mesélnek, bár a szerelmet megmérgezte a zöldszemű szörny a féltékenység. Alig több mint
A Magyarország 1930. évi március 1.-én megjelent száma részletesen beszámolót közölt arról, hogy a hollywoodi magyarok abban az időben éppen mivel foglalatoskodtak. Bőven volt kiről, és miről írni, ami arról árulkodik, hogy bizony nem túlzás, ha azt mondjuk Hoollywood-ot a magyarok tették álomgyárrá! Nézzük tehát, mit ír az újság! Borítóképen: Lugosi Béla – 1931-ben