Kezdőlap Posts tagged Filmművészet
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

A Körhintázó Ludas Matyi – Soós Imrére emlékezünk

A Jászai Mari-díjas magyar színész, Soós Imre 1930. február 12. született Balmazújvárosban, és sajnos igen fiatalon Budapesten halt meg 1957. június 20.-án. Borítóképen: Soós Imre A 27 es klub tagja a Tragikus sorsú magyar színész. Balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Karády Katalin, a „végzet asszonya”

Hölgyek esetében nem beszélünk korról, legyen elég az, hogy Karády Katalin 1910 december 8.-án született Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, Kanczler Katalin Mária néven. Szegény volta család, a cipész apa meglehetősen agresszív volt, verte gyermekeit, így a gyermekkor bizony nem volt éppen leányálom… Borítóképen: Karády Katalin
Határtalanul Magyar Magyarság Nagyjaink Történelem Videók

Akiért ma a harang szól – Bitskey Tibor

Bitskey Tibor (Rákoskeresztúr, 1929. szeptember 20. – Budapest, 2015. február 2.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész. Borítóképen: Bitskey Tibor 1963 Bitskey Lajos és Altziebler Erzsébet gyermekeként született. 12 éves koráig Rákoskeresztúron élt. A Bulyovszky utcai elemi iskolában fedezték fel
Magyarság Történelem Történelem Videók

Az első magyar hangosfilm

Az első felvételt, melyen a hangeffektusok és a zene mellett párbeszédek is hallatszottak, a Warner készítette, és 1927. október 27-én mutatták be. Címe „A jazzénekes” volt, és a különböző dalok mellett a főszereplő közönséghez intézett egyetlen mondata, valamint egy rövid párbeszéde az anyjával is hallható volt. Nem kellett hozzá sok idő, a hangosfilm megjelent
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

„Nincs rajta más ékszer, mint a szeme” – Bulla Elma a csodagyerekből lett színészlegenda

Bulla Elma 1913 augusztus 13.-án született Selmecbányán. Szülei – Bulla Antal és Lehoczky Elma – hamar felismerték lányuk tehetéségt, így az orosz származású Aubrichtovához járatták táncórákra. Igazi csodagyerekké vált kiemelkedő tehetsége által. Hamar felfigyeltek rá, hatéves korára önálló matinét szervezett számára a tánciskola. Viscoussi olasz balettmester
Hírek

A mai születésnapos – Gózon Gyula, a drámától az operáig, a némafilmtől a Hyppolitig

Napra pontosan 138 éve született a drámától a vígjátékig mindent tudó Gózon Gyula, aki már némafilmeken is szerepelt, és aki élete végén visszavonultan élt, és egy panellakás szobájában érte a halál… Borítóképen: A háború után is a filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze maradt Groszman Simon és Binéter Emília fia. Az Esztergomban élő szülei épp Érsekújvárban,
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

„Nagyon sokat nem csinálok semmit” – Elment Ragályi Elemér

A címben idézett mondat másfél éve hangzott el a Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, akinek filmjei számos nemzetközi díjat nyertek, közöttük Oscar-díjat, Emmy-díjat és ACE-díjat is. A magyar film kiválósága teljes életet élt, de halála így is pótolhatatlan veszteség. Mi lehetett a tétlenség oka? Nos, a „semmit nem csinálás” – amennyiben létezik ilyen kifejezés…
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

1950 február 27: Bemutatják az első magyar színes filmet, a Lúdas Matyit

73 éve ezen a napon mutatták be a magyar filmtörténet első színes filmjét, a Lúdas Matyit. Hogy miért éppen erre a filmre esett a választás? Talán azért, mert Fazekas Mihály akkor is népszerű történetébe bele lehetett gyömöszölni az elnyomó kapitalista elleni harc eszméjét? Ki tudja, talán még az is lehet… Borítóképen: A Lúdas Matyi DVD-borítójáról […]
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

33 éve: Távozott Karády Katalin, a „végzet asszonya”

Hölgyek esetében nem beszélünk korról, legyen elég az, hogy Karády Katalin 1910 december 8.-án született Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, Kanczler Katalin Mária néven. Szegény volta család, a cipész apa meglehetősen agresszív volt, verte gyermekeit, így a gyermekkor bizony nem volt éppen leányálom… Borítóképen: Karády Katalin