Az első felvételt, melyen a hangeffektusok és a zene mellett párbeszédek is hallatszottak, a Warner készítette, és 1927. október 27-én mutatták be. Címe „A jazzénekes” volt, és a különböző dalok mellett a főszereplő közönséghez intézett egyetlen mondata, valamint egy rövid párbeszéde az
Bulla Elma 1913 augusztus 13.-án született Selmecbányán. Szülei – Bulla Antal és Lehoczky Elma – hamar felismerték lányuk tehetéségt, így az orosz származású Aubrichtovához járatták táncórákra. Igazi csodagyerekké vált kiemelkedő tehetsége által. Hamar felfigyeltek rá, hatéves korára önálló matinét szervezett számára a tánciskola. Viscoussi olasz balettmester
Napra pontosan 138 éve született a drámától a vígjátékig mindent tudó Gózon Gyula, aki már némafilmeken is szerepelt, és aki élete végén visszavonultan élt, és egy panellakás szobájában érte a halál… Borítóképen: A háború után is a filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze maradt Groszman Simon és Binéter Emília fia. Az Esztergomban élő szülei épp Érsekújvárban,
A címben idézett mondat másfél éve hangzott el a Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, akinek filmjei számos nemzetközi díjat nyertek, közöttük Oscar-díjat, Emmy-díjat és ACE-díjat is. A magyar film kiválósága teljes életet élt, de halála így is pótolhatatlan veszteség. Mi lehetett a tétlenség oka? Nos, a „semmit nem csinálás” – amennyiben létezik ilyen kifejezés…
73 éve ezen a napon mutatták be a magyar filmtörténet első színes filmjét, a Lúdas Matyit. Hogy miért éppen erre a filmre esett a választás? Talán azért, mert Fazekas Mihály akkor is népszerű történetébe bele lehetett gyömöszölni az elnyomó kapitalista elleni harc eszméjét? Ki tudja, talán még az is lehet… Borítóképen: A Lúdas Matyi DVD-borítójáról […]
Hölgyek esetében nem beszélünk korról, legyen elég az, hogy Karády Katalin 1910 december 8.-án született Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, Kanczler Katalin Mária néven. Szegény volta család, a cipész apa meglehetősen agresszív volt, verte gyermekeit, így a gyermekkor bizony nem volt éppen leányálom… Borítóképen: Karády Katalin
A címben szereplő kitüntetés csak egyik a sok közül, mindet szinte lehetetlen felsorolni. Színházi és filmes szerepei mellett a könnyedebb műfajokban is megmutatta tehetségét, nem mindennapi nyelvi készségeit pedig nem egy felvétel őrzi. Testvére – aki sajnos lassan nyolc éve szintén távozott… – Sinkó László, aki hasonlóan egyéni orgánuma okán szintén senkivel össze
„A filmműtermek életében szokatlan nagy csöndben, igen finom és elegáns keretek között folyik most már két hete a munka a Magyar Filmiroda Hungária körüli műtermében. A szokatlan tónusnak az az oka, hogy ezúttal a nő rendez, mégpedig Magyarországon először. Az első magyar rendezőkisasszony, dr. Balázs Mária érdekes arcú, beszédesszemű, halkhangú, karcsú nő, aki különben
A Magyarország 1930. évi március 1.-én megjelent száma részletesen beszámolót közölt arról, hogy a hollywoodi magyarok abban az időben éppen mivel foglalatoskodtak. Bőven volt kiről, és miről írni, ami arról árulkodik, hogy bizony nem túlzás, ha azt mondjuk Hoollywood-ot a magyarok tették álomgyárrá! Nézzük tehát, mit ír az újság! Borítóképen: Lugosi Béla – 1931-ben