Ma már talán csak az idősebbek emlékeznek – ha még emlékeznek… – azokra az időkre, amikor az Újpestnek (pontosabban a profi korszakban az Újpest FC-nek) helyben akadt kihívója. Volt már egy igen korai kihívó, méghozzá az URAK (Újpest-Rákospalotai AK), hiszen az 1911/12-es kiírásban
Igen, pontosan! Ahogy a képen látható, a képen egy focipálya látható, és ott bizony nem mást művelnek a hölgyek, mint a kézilabda nevű sportot! És bizony, helyesebb lenne a mai fogalmaink szerinti kézilabdát kispályás kézilabdának nevezni, ugyanis még a mai napig is létezik – nyomokban… – a nagypályás kézilabda, ami ennek a sportnak eredeti változata […]
Futballtörténeti sorozatunkban a labdarúgás magyar elnevezésének történetét dolgozzuk fel. Meglepően távolra nyúlnak a szálak, benne a magyar irodalom kiemelkedő alakjaival, és persze olyan fanatikusokkal, akik már akkor könyvet szenteltek a labdarúgásnak, amikor még ez a név nem is létezett, és jóformán még klubok sem voltak. Borítóképen: A futball játék ábrázolása
Bármilyen furcsa is, az általunk ma ismert Aranycsapat nem az első volt a magyar labdarúgásban. De mégis van köze az 1954-es világbajnokságon az NSZK csapatát a csoportkörben 8:3-ra verő, majd a döntőben ugyanezen csapattól 3:2-es vereséget szenvedett, Puskás Ferenc fémjelezte csapathoz! Borítóképen: Az 1924. évi olimpiai csapat. Fogl Károly, Opata Zoltán, Hirzer Ferenc,
Azt beszélik, hogy a legnagyobb csata a Ferencváros—Újpest Derbyn a Színházi Élet luftballonjaiért folyt. A Színházi Élet ugyanis a két tábor drukkerei számára zöld-fehér és lila-fehér luftballonokat csináltatott „Tempó Fradi” és „Tempó Újpesti” felírással és a közönség a luftballonokat szétosztó görlöket valósággal megostromolta egy-egy léggömbért. Borítóképen: A derby
Nem volt egyszerű riportot készíteni az akkor mindössze 19 éves labdarúgóval, ugyanis indult a vonata… Ne nem valamilyen luxusnyaralásra készült, hanem éppen dolgozott. Mert bizony volt „rendes” foglalkozása is! Érdemes figyelni; a rövid írásból kiderül, hogy alázatos, ugyanakkor nagyravágyó, és bizony a helyén van az esze már a fiatal Czibornak is! Borítóképen: A 19 éves
Nem véletlen, hogy pár évvel később éppen a hazai csapat trénerének fia, egy bizonyos Puskás Ferenc nyilatkozott úgy, hogy neki is sikerülhet az, ami Szusza Ferencnek sikerült. Utóbbi bemutatkozása ugyanis egészen parádésra sikerült! Borítóképen: Szusza Ferenc Az a bizonyos Puskás-nyilatkozat: A kispesti meccs rövid jegyzőkönyve: Heves és izgalmas küzdelem után az Ujpest
A lapdarúgás (igen, így „p”-vel!) már 1894-ben kopogtatott az ajtón, népszerűségének növekedéséről a lapok is beszámoltak. Az Ország-Világ 1894 február 11-én megjelent számában Bodon Károly dr. számol be a játékról, és annak – általa ismerni vélt… – szabályairól. Borítóképen: Játékelemek képeken az idézett cikkből – ez láthatóan tényleg futball Van bőven
Talán tiszteletlenségnek hat, ha a világ legnagyobb játékosát „leöcsizzük”, de ez volt a beceneve, és az a történet, amit most adunk közre, egy olyan korból származik, amikor még bizony minden joggal nevezhették Puskás Ferencet Öcsinek… Borítóképen: Puskás Ferenc Annak igyekeztünk utánajárni, hogy mikor kapta a becenevet a magyar futballzseni, de csak annyit sikerült
„Élénken emlékezhet még mindenki az őszi szezont megnyitó Újpest— Ferencváros mérkőzésre, amely nemcsak a pályán végződött eldöntetlenül, de a történtek szerint még egy érdekes jogi problémát is vetett fel, amely egyelőre szintén eldöntetlenül fekszik — mégpedig akta formájában az újpesti járásbíróságon” – írja a Sporthírlap 1929. január 12.-i száma. Borítóképen: A