Az Est Hármaskönyvében „A háziasszonyoknak” című fejezetben megtaláltuk az orjaleves elkészítésének módját. Pontosabban; az orjaleves elkészítésének leírása elég rövid, viszont utal a húslevesre, annak pedig egész részletes leírását adják! Borítóképen: Orjaleves 1924 Órjaleves A sertés orjából
„Ezen eredeti Magyar Szakáts Könyvnek, melly a’ Magyar Konyhához van alkalmaztatva, hasznavehetőségét, ’s útmutatásainak jó voltát, minden értelmes magyar Szakátsok és Szakátsnék már régen elesmérték. — Magában foglal ez mintegy ezerféle ételek’ és italok’ készítésének módját. Közhaszna által már annyira kelendővé ’s közönségessé teve, hogy az első nyomtatást, rövid idő
Ahogy azt mi ismerjük, az nem is töltike, hanem tőtike. Ha gyerekkorunkban azt mondjuk nagyinknak (nálunk nagyanyó, vagy nanó!), hogy „töltikét” akarnánk enni, biztosan nem értette volna. Ha aztán javítottunk volna „tőtikére”, akkor azonnal azt mondta volna, hogy már készíti is, csak beszéljünk értelmesen! Borítóképen: A kis töltelékek Nos, ennyit a gyerekkorról, és arról
A napokban meghívásra érkeztünk a délre Pécsre, ahol a történelem olyan mennyiségben van jelen, hogy a szem nem győzi, az elme nehezen bírja felfogni… Igen, Pécs történelme – és annak ma is látható emlékei! – olyan töményen kivonatolja Magyarország történelmét, ahogy arra csak kevés más város képes! A szellemi táplálékról kicsit később írunk, mert megkerülhetetlen […]
A lekvár. Ez egy tipikusan közép-európai étel, amit soha nem önmagában fogyasztottak, mindig is ízesítésre használták. Nyugat-Európában inkább a dzsem terjedt el, ami teljesen más történet, ugyanis például nem feltétlenül kell főzni, és készülhet zöldségből is… Borítóképen: Hagyományos szilvalekvárfőzés Ehhez képest a lekvár szó eredetét német gyökerekre vezetik
Ha meg egy piac, vagy éppen egy épített strand, vagy akár a balváros… Nos, akkor is lángos! De honnan ered ez a rendkívül sokféleképpen ízesíthető sült tészta? Nem meglepő; a lángos története a kenyér történetéig nyúlik vissza, és – mint annyi más étel – ez is a valamikori paraszti világból nőtt ki, és jár be […]
Ha megkérdeznénk bármelyik honfitársunkat arról, hogy melyik a legbüdösebb magyar élelmiszer, szinte biztosan rávágná, hogy a Pálpusztai sajt. És igen, nincs ezen mit szépíteni, ez a sajt jellegzetesen büdös. És ez nem véletlen! Borítóképen: Amikor már folyós… A pálpusztai sajt felületén ugyanis egy erősen fehérjebontó baktériumtenyészet hozza létre a vörösesbarna
Jókai-bableves Jókai Mór regényíró nevét őrzi. Az író kedvenc eledele volt a füstölt zsenge szopósmalac körömmel együtt főtt bableves. Jókai „reggelire legszívesebben paprikásszalonnát evett papramorgóval, s 79 éves korában a disznókörmös bablevest tartotta a legkívánatosabb eledelnek”. Borítóképen: Az irodalom és a gasztronómia – hála nagyjainknak! – mindig is kéz a
Mint nagy kolbászfogyasztók, bizton állíthatjuk, hogy ez nem hitvita, valóban van különbség a két kolbász között, de a feleületes szemlélő – és ízlelő – számára ez nem biztos, hogy nyilvánvaló… Bár ezek a kolbászok hungarikumok, jogvédelmi oltalom alatt állnak, készítésük – magyar mértékkel csak… – 140-150 évre tekint vissza. Borítóképen: Kép a Csabai
Igen, így, nagybetűvel, és nem „csak” azért, mert hungarikum, és ezért csak az ezen a területen ültetett hagymára használható ez a kifejezés. 2009-ben az Európai Bizottság felvette a védett elnevezésű termékek európai uniós listájára, hanem azért, mert a magyar konyha e nélkülözhetetlen hozzávalója a népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg, ennek