Az ikervári telep több szempontból is különleges jelentőséggel bírt. Egyrészt ez volt Magyarország legelső nagy vízerőműve, másrészt olyan egyedi rendszerben épült, amilyenre itthon korábban nem volt példa. Harmadrészt pedig sokáig ez volt az egyetlen olyan hazai erőmű, amelynek áramát szántásra is felhasználták. Borítóképen: Az ikervári turbinaház az alsó csatorna felől,

A 20. század elején Budapest kedvezőtlen lakásviszonyainak egyik legsötétebb oldala az ágyrajárás volt. Az ipari és kereskedelmi élet fejlettsége tízezreket vonzott Budapestre a nőtlen és hajadon munkások közül, akiket megfelelően elszállásolni az egyik legnagyobb lakásügyi problémának tartották. A céhkorszakban az ilyen fiatal munkásokat családtagnak minősítették, és

A mérnökök már hosszú ideje foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne a nagyvasutak forgalmában a gőzerőt elektromos energiával kiváltani. Bár sokan azt gondolták, hogy ezt a problémát a városi villamos vasutaknál már megoldották, és a nagy távolságok miatt csupán nagyobb feszültségű áramot kellene alkalmazni, a valóság ennél összetettebb volt. Borítóképen: A

MÁG? Igen, a Magyar Általános Gépgyár rövidítése, a Podvinecz és Heisler nevő vállalkozás utódjaként jött létre. Az elődvállalat már 1904-ben gyártott Phönix néven autókat (Cudell elemekből, majd Cudell licensz alapján). 1911-ben a vállalat indult az ún. szubvenciós teherautó programban, államsegélyt is kapott, majd 1912 július 4.-én vette fel a Magyar Általános Gépgyár

Nem, ez az autós szépségverseny nem Párizsban volt, és nem tőlünk nyugatra valamelyik nagyvárosban, hanem Budapesten, a Margit-szigeten. A korabeli beszámolókat olvasva egészen hihetetlen felhozatal volt, pedig az ország az automobilizmus terén jókora lemaradásban volt – még mindig inkább a vasúton volt a hangsúly. Megpróbáljuk visszaadni az esemény hangulatát, ami bizony