A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú. Borítóképen: Szob és Nagyirtáspuszta között Bár
Azt pontosan tudjuk, hogy a MÁVAG a második világégés után még egy rövid ideig készített autóbuszokat, de aztán jött az Ikarus (1949. február 8.), majd a Csepel Autógyár (1949. november 18.), és a MÁVAG A19 típussal a gyártó el is köszönt a közúti járművek gyártásától. A döntés mögött az állhatott, hogy a MÁVAG kapacitásait más […]
A magyar mérnökök igen sokat tettek Egyiptom fejlődéséért. Többek között már a múlt század ’30-as éveiben foglalkoztak a Nílus-delta vízrendszerével, annak hajózhatóságával, vizének öntözésre valóhasznosításával, de szállítottak idevonatokat, gépeket, buszokat, és építettek erőműveket, valamint hidakat is! Borítóképen: Nem meglepő: a híd ma is áll, és jelentős forgalmat
’50-es évek eleje. Az iparosítás erőltetése idején jött a felismerés, hogy a gőzmozdonyok elavultak, de ami talán még fontosabb, az is kiderült, hogy a gyengébb minőségű szénnel egyre gazdaságtalanabb üzemeltetésük. Jöttek a dízelek! Borítóképen: M40 114 eredeti festésben A Púpos 1966-ra érkezett meg. Hát nem ma volt! Ugyanakkor jól mutatja a gépek kiválóságát, hogy
Pontosabban a Népszínház épületét látta, ami dalszínháznak épült, de 1908-ban – miután az Astoriánál működő Nemzeti Színházat tűz- és életveszélyesnek nyilvánították – ide költözött a Nemzeti Színház, az akkor 500 fővel nagyobb befogadóképességű épületbe. Az épület 1964-ig adott otthont a Nemzeti Színháznak, mikoris a metróépítés okán lebontották. Borítóképen: A megújuló
„Napi teljesítménye például szántásnál: 10 hold, ami tíz ember és húsz ló összmunkájának felel meg. Népgazdasági szempontból értéke felbecsülhetetlen. Hogy mennyire kedvelt gép, bizonyítják az exportszállítmányok, hisz Kína, Jugoszlávia, Egyiptom, Lengyelország, sőt még Spanyolország földjein is szép számmal dübörögnek” – írta a Pajtás 1960. június 29.-én megjelent száma.
Azt ugyan nem pontosan értjük, hogyan kapcsolódik egymáshoz a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) Tokamak-típusú kísérleti fúziós berendezése, valamint a szürkehályogot korai korai felismerését szolgáló műszer, a cataractoscop (talán mindkettő a spektrometriához köthető), de nekünk, akiknek nem adatott annyi tehetség, mint a 2020 decemberében elhunyt Hrehuss
Könnyen kitalálható, hogy éppen milyen korszakban volt az ország, az átadás dátuma ugyanis árulkodó. Igen, 1973. április 24.-én azt írta az Építőmunkás – Építők Lapja aktuális száma, hogy november 7.-re – ami nem mellesleg egy másik ország ünnepe volt… – megtörténik az átadás. Borítóképen: Elkészült és még ebben az évben átadják a II. világháborúban felrobbantott
Igen, a borok királyáról lesz szó, de nem Tokajba kalauzoljuk a kedves olvasót, hanem délre, a Szerémségbe, ahol a Szerémi borvidék (vagy Szerémségi borvidék) a középkorban olyan borokat termett, amelyeket akkoriban a borok királyaként ismertek! Borítóképen: Szőlők India közelében Nem tehetem, hogy a Szerémség boráról hallgassak, mely annyira kellemes, hogy a föld
Ha a mai japán gyártók autóit nézzük meg, a legtöbb esetben alakformált lemez – persze speciális, ötvözött anyagokból – alkot sok olyan szerkezeti részt, amelyek például az amerikai autókon – nem beleértve például a Tesla-t – még mindig súlyos öntvények. Bármennyire is furcsa, a japán technológia őseredetije magyar találmány! Borítóképen: Fejes Jenő lemezmotoros autója