Kezdőlap Posts tagged gazdasági kapcsolatok (Page 19)
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Hungaroplan: Csufi, a kívánságvillamos

Szabolcs Fürjes 601
1975-re az 1956-ban elsőként forgalomba állított Ganz UV („U” típusú táv„V”ezérelt motorkocsi) típusok már elavultnak számítottak, pedig alig 10 évvel azelőtt hagyta el az utolsó példány a gyártósort. Az UV megjelenése idején korszerűnek számított, de ebben az időben rohamos fejlődésen ment keresztül az iparág, így érthetően gyorsan avultak a korábbi típusok. Borítóképen:
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A réz világvárosa: Besztercebánya

Szabolcs Fürjes 589
Besztercebánya. A ma ~75.000 lakosú város a Felvidék bányászata szempontjából igen jelentős volt, mert az itt kitermelt ércen kívül volt egy másik nagyon fontos szerepe is; feladata a királyi kincstár és a réz- valamint ezüstbányászatból származó jövedelmek őrzése volt, így természetesen vár is dukált az őrzőknek! Borítóképen: Tornyok és Tornyok Besztercebányán A
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Békésszentandrási duzzasztó: a Kőrös megregulázása

Szabolcs Fürjes 228
Keleti Ujság, 1942. október 15.: Békésszentandráson Kállay Miklós miniszterelnök és több miniszter ünnepélyes keretek között csütörtökön helyezi üzembe a Háromkőrösön létesített és Horthy Istvánról elnevezett duzzasztóművet és hajózásizsilipet. Borítóképen: A duzzasztó az átadáskor Mint az más lapokból megtudhattuk, Kállay Miklóson túl a Kormányzó is jelent volt az
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Troli: az elsők Budapesten

Szabolcs Fürjes 681
A pesti hálózat első, Király utcai vonalát 1949. december 21-én nyitották meg. A trolibuszjárat Sztálin születésének 70. évfordulóján indult, bár valójában nem ezen a napon, és egy évvel korábban született, azonban a hatalomra jutását követően ezt a dátumot tekintették hivatalosnak, ezért indították el 70-es számmal a viszonylatot. De most nem erről lesz szó! Ugyanis
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Pásztor: mesterség és életforma

Szabolcs Fürjes 605
A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is. Kezdete az idők homályába vész, valószínűleg már a vadállatok háziasításával egy időben alakult ki, és szinte minden kultúrában fellelhető. Mivel az ősmagyarok alapvetően állattartásból és pásztorkodásból éltek, a különböző állatfajok pásztorainak más-más nevet adtak. Tájtól függően és az életkörülményeknek
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Tarcal hegyének legendája

Szabolcs Fürjes 1202
Hegyalja egyik gyöngyszeme: Tarcal községe. Tokajtól csupán 4, Sárospataktól mindössze 30 km-re fekszik. (De Miskolcról sincs nagyon messze.) Számos szőlejében terem a széles e világon ismert és kedvelt, híres tokaji bor jó része.Tokajnak és Tarcalnak nemcsak a finom nedűje, hanem a történelme is gyakran „összefolyt”. Borítóképen: A tarcali Áldó Krisztus szobor, háttérben
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A kétszer megépített: Karánsebes, Temes híd

Szabolcs Fürjes 684
A Bánságban, Krassó-Szörény vármegyében az 1830-as években Hoffmann Antalnak és Maderspach Károlynak, a ruszkabányai vashámor és kohótelepek akkori tulajdonosainak köszönhetően több olyan vashíd épült, ami a saját számításaik alapján, a saját vállalatuk termékeinek felhasználásával építettek. Borítóképen: Az 1842-ben épített karánsebesi Temes-híd Ilyen volt az 1833-ban
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A Vaskapu vontatóhajója: mindennel elbírt az árral szemben is!

Szabolcs Fürjes 1234
A Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között. Az itt meredek sziklafalak közé szorított Duna kitűnő védelmi vonalat képzett, ezért már az ókortól, azaz a nagy népvándorlások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán északi része között. Borítóképen: A Vaskapu nevű
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Hogyan gyártsunk előtönköt hadihajók számára?

Szabolcs Fürjes 215
Ma ez egy igen fogós kérdés, ugyanis nemigen találunk olyan szakembert, aki egy ilyen kérdésre élből tudja a választ. Persze jobb is, ha nem építünk hadihajókat, történelmünk okán ma már ilyen méretekben egyébként sem biztos, hogy szükség lenne rá… De ha történetesen 1900-ban lennénk, és Diósgyőrben Topiczer Jánosnak tesszük fel a kérdést, biztosan mindenre kiterjedő, […]

Galéria

Logó