Talán a korai TL, vagy a későbbi P20, vagy P21 ismertebb típus a csepeli gyárnak, mi azért választottuk ezt modellt, mert TL-ek műszaki tartalma jól mutatja a fejlődést az egyébként igen jól teljesítő Csepelekhez képest, ugyanakkor a TLB formaterve akkoriban futurisztikusan hatott, és korára
Ha netán úgy tűnne, hogy az SHB egy amolyan gyenge szerkezet, talán igaza is lehet, de a cég ezzel a termékkel eleve azt a kategóriát célozta, amelyben nem volt sok lehetőség arra, hogy robosztus gépeket gyártsanak, és persze a korban egyébként kifejezetten jónak számító motorok teljesítménye is gátat szabott a súly növelésének. Borítókép: SHB 98 […]
Ezt a típust a legtöbben WM Turán néven tartják számon, ugyanakkor tudni kell, hogy a gyár (WEISS MANFRED acél- és fémművei r. t. BUDAPEST-CSEPEL – akkor így írták) kezelési és karbantartási útmutatójában a „CSEPEL” 1936 évi „Turán” typus megnevezést használja. Borítóképen: A WM Turán (forrás: ITT-HONRÓL-HAZA archívum) Ennek nincs igazán nagy jelentősége, már csak
„Európában reneszánszukat élik a trolibuszvonal-építések és járműbeszerzések. Olyan nagy lett a kereslet az elmúlt években a trolik iránt, hogy egy-egy megrendelőnek hosszú éveket kell várnia, mire hozzájut az új járműveihez” – írja a Totalcar. Borítóképen: Troli a várban A nagyvárosokban a szennyezés csökkentésének kiváló módja a trolibuszok üzemeltetése. Ez a megoldás –
Talán sokan nem ismerik azokat a gépeket, amiket itthon gyártottak, hiszen sokuk nem élt meg nagy karriert, vagy olyan második világháború előtti konstrukciók voltak, amiket a kommunista rendszer ugyan felhasznált, de eredetijüket nem nagyon említették… Borítóképen: Csepel D-944.00 PSZH (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Cooper6) A magyar harcjármű-gyártásban a
Bár a köztudatban talán a háború utáni időszak termékeként él a Csepel 100, mi mégis azt mondjuk, hogy bőven a háború előtt és alatt kell keresnünk a modell gyökereit. Nem csak a névre gondolunk (létezett WM/Csepel 100 nevű motor), hanem arra is, hogy eredetileg a Weiss Manfréd Művek már 1939-ben kijött egy változattal, ami aztán […]
A Csepel mindig is gyártott olyan speciális felépítményeket, mint például a tűzoltóautó, amelyek rendre az aktuális teherautó-sorozatra épültek. Ilyen volt például a D-420-ból épített is, de eljött az ideje a 350/400-as sorozat leváltásának… Ehhez azonban új, nagyobb teherbírású teherautó kellett. Borítóképen: Egy közel gyári Csepel D-710 A Nehézipari Központ (NIK)
A gyár fennállásának évei alatt 2000 személyautót, 150 teherautót és autóbuszt, 800 repülőgépmotort, 260 repülőgépet és több mint 1000 automobilmotort gyártott le. Mikor volt mindez? A történek kezdetei visszanyúlnak a 19. századig, a véget pedig a gazdasági világválság jelentette, 1933. január 10-én minden munkát beszüntettek a MÁG-ban… Borítóképen: A MÁG üzeme Mátyásföld
Alig pár napja adtuk közre a „A magyar ipar remekei” sorozatunkban a Ganz-gyárban épített Árpád motorvonatról szóló cikkünket, melyet 1934-ben vittek először hivatalos próbaútra. Hogy mennyire voltak ezek a gépek versenyképesek a nemzetközi mezőnyben, az mutatja, hogy az Árpáddal sikerült elnyerni a megrendelést a Kairó–Szuez vonalra! Borítóképen: Ganz gyártmányú Árpád
Nem, nem az űrhajóra gondoltunk, hanem arra magyar elektronikai gyárra, ami története során sok viszontagságon keresztül a mai napig is létezik – igaz, a szingapúri illetőségű Thakral csoport tulajdonában van. Borítóképen: Laszip Sándor, az Orion gyár mérnöke, a televíziós csoport vezetője, az AT501 készülék konstruktőre ellenőrzi a vevő hangolását Ezzel együtt a márka