1960 novemberében a budapestiek csodálatos ajándékot kaptak: az 1-es busz vonalán megjelent a forgalomban az első csuklós busz. Egykori hírlapbeszámolók szerint onnantól kezdve a megállókban a gyerekek valósággal nyaggatták a szüleiket, hogy várják ki, amíg végre befut a „harmonikás busz”, mert
Azt tudjuk, hogy a MÁV Hargita motorvonat Magyarországon nem volt gyakori típus, mégis nevezetes darabja a magyar vasúttörténetnek, ugyanis ezt a gépet kifejezetten a Budapest-Sepsiszentgyörgy vonalra szánták (amin soha nem közlekedett…), és azt is tudjuk róla, hogy nem készült belőlük sok, viszont a háború után az első felújított példány kormányzati motorvonatként
„Európában reneszánszukat élik a trolibuszvonal-építések és járműbeszerzések. Olyan nagy lett a kereslet az elmúlt években a trolik iránt, hogy egy-egy megrendelőnek hosszú éveket kell várnia, mire hozzájut az új járműveihez” – írja a Totalcar. Borítóképen: Troli a várban A nagyvárosokban a szennyezés csökkentésének kiváló módja a trolibuszok üzemeltetése. Ez a megoldás –
Grossmann Gyula (1858-1935) 1884-ben Budapesten, a Váci úton – a Nyugati pályaudvar közelében – alapította a mezőgazdasági gépek előállítására szakosodott vállalatát, a Grossmann és Rausenbach Gazdasági Gépgyárat. Az alapítás után két esztendővel a gyár már 230 munkással dolgozott. Borítóképen: Kezdetben talajművelő gépeket, gőzcséplőgépeket és malom berendezési gépeket
Talán sokan nem ismerik azokat a gépeket, amiket itthon gyártottak, hiszen sokuk nem élt meg nagy karriert, vagy olyan második világháború előtti konstrukciók voltak, amiket a kommunista rendszer ugyan felhasznált, de eredetijüket nem nagyon említették… Borítóképen: Csepel D-944.00 PSZH (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Cooper6) A magyar harcjármű-gyártásban a
A Caola fordulatokban bővelkedő “meséje” egészen a reformkorig nyúlik vissza, és története összefonódik a hazai ipar kialakulásával és fejlődésével. Borítóképen: Caola márkanéven megjelent termékek – ekkor még márkanév volt 1831-ben, ugyanabban az esztendőben amikor a Széchenyi István nevével fémjelzett Első Duna-gőzhajózási Társaság elindította menetrend szerinti
Titkos gyár? Igen, a gyár alapításának története máris érdekes, hiszen az 1920-ban (!) alapított Danuvia Külkereskedelmi Rt. eredetileg lőfegyvereket és lőszereket, szerszámgépeket gyártott! Kell mondani, hogy nem éppen a külkereskedelem volt a fő profil? A fegyvergyárat tehát 1920-ban hozta létre a magyar kormány, de a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kijátszására rejtve,
A XX. század első negyedében a kerékpár népszerűsége nőtt, hazai tömeggyártás nem volt, így a piac gondos felmérése után (1927-ben 68.000 kerékpárt importáltak Magyarországra, 5.396.000 pengő értékben) a Weiss Manfréd Acél és Fémművei Rt. (a továbbiakban: W.M.) vezetői felismerve a kerékpárgyártás jelentőségét, célul tűzték ki a gyártás gyors bevezetését. Éppen ezért 1928.
Bár a köztudatban talán a háború utáni időszak termékeként él a Csepel 100, mi mégis azt mondjuk, hogy bőven a háború előtt és alatt kell keresnünk a modell gyökereit. Nem csak a névre gondolunk (létezett WM/Csepel 100 nevű motor), hanem arra is, hogy eredetileg a Weiss Manfréd Művek már 1939-ben kijött egy változattal, ami aztán […]
A Csepel mindig is gyártott olyan speciális felépítményeket, mint például a tűzoltóautó, amelyek rendre az aktuális teherautó-sorozatra épültek. Ilyen volt például a D-420-ból épített is, de eljött az ideje a 350/400-as sorozat leváltásának… Ehhez azonban új, nagyobb teherbírású teherautó kellett. Borítóképen: Egy közel gyári Csepel D-710 A Nehézipari Központ (NIK)