Kezdőlap Posts tagged gyártás
Magyarság Történelem

Troli a Budai várban!

„Európában reneszánszukat élik a trolibuszvonal-építések és járműbeszerzések. Olyan nagy lett a kereslet az elmúlt években a trolik iránt, hogy egy-egy megrendelőnek hosszú éveket kell várnia, mire hozzájut az új járműveihez” – írja a Totalcar. Borítóképen: Troli a várban A nagyvárosokban a
Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: EMAG, a magyar mezőgazdaság gépesítője!

Grossmann Gyula (1858-1935) 1884-ben Budapesten, a Váci úton – a Nyugati pályaudvar közelében – alapította a mezőgazdasági gépek előállítására szakosodott vállalatát, a Grossmann és Rausenbach Gazdasági Gépgyárat. Az alapítás után két esztendővel a gyár már 230 munkással dolgozott. Borítóképen: Kezdetben talajművelő gépeket, gőzcséplőgépeket és malom berendezési gépeket
Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: Magyar kerekes páncélozott járművek

Talán sokan nem ismerik azokat a gépeket, amiket itthon gyártottak, hiszen sokuk nem élt meg nagy karriert, vagy olyan második világháború előtti konstrukciók voltak, amiket a kommunista rendszer ugyan felhasznált, de eredetijüket nem nagyon említették… Borítóképen: Csepel D-944.00 PSZH (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Cooper6) A magyar harcjármű-gyártásban a
Hírek

A magyar ipar remekei: Caola, a tiszta magyar

A Caola fordulatokban bővelkedő “meséje” egészen a reformkorig nyúlik vissza, és története összefonódik a hazai ipar kialakulásával és fejlődésével. Borítóképen: Caola márkanéven megjelent termékek – ekkor még márkanév volt 1831-ben, ugyanabban az esztendőben amikor a Széchenyi István nevével fémjelzett Első Duna-gőzhajózási Társaság elindította menetrend szerinti
Magyarság Minden más Sport Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: A titkos gyár híres terméke, a Danuvia

Titkos gyár? Igen, a gyár alapításának története máris érdekes, hiszen az 1920-ban (!) alapított Danuvia Külkereskedelmi Rt. eredetileg lőfegyvereket és lőszereket, szerszámgépeket gyártott! Kell mondani, hogy nem éppen a külkereskedelem volt a fő profil? A fegyvergyárat tehát 1920-ban hozta létre a magyar kormány, de a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kijátszására rejtve,
Magyarság Történelem Történelem Videók

Csepelek – motor nélkül!

A XX. század első negyedében a kerékpár népszerűsége nőtt, hazai tömeggyártás nem volt, így a piac gondos felmérése után (1927-ben 68.000 kerékpárt importáltak Magyarországra, 5.396.000 pengő értékben) a Weiss Manfréd Acél és Fémművei Rt. (a továbbiakban: W.M.) vezetői felismerve a kerékpárgyártás jelentőségét, célul tűzték ki a gyártás gyors bevezetését. Éppen ezért 1928.
Hírek

A magyar ipar remekei: Csepel 100

Bár a köztudatban talán a háború utáni időszak termékeként él a Csepel 100, mi mégis azt mondjuk, hogy bőven a háború előtt és alatt kell keresnünk a modell gyökereit. Nem csak a névre gondolunk (létezett WM/Csepel 100 nevű motor), hanem arra is, hogy eredetileg a Weiss Manfréd Művek már 1939-ben kijött egy változattal, ami aztán […]
Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: Csepel D-710, a lánglovagok paripája!

A Csepel mindig is gyártott olyan speciális felépítményeket, mint például a tűzoltóautó, amelyek rendre az aktuális teherautó-sorozatra épültek. Ilyen volt például a D-420-ból épített is, de eljött az ideje a 350/400-as sorozat leváltásának… Ehhez azonban új, nagyobb teherbírású teherautó kellett. Borítóképen: Egy közel gyári Csepel D-710 A Nehézipari Központ (NIK)
Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: MÁV V63 Gigant, a csúcstartó

Több szempontból is csúcstartó ez a nehéz tehervonatok és a nehezebb személyvonatok számára rendelt villamosmozdony-sorozat. Mai napig csúcstartó, hiszen a MÁV-nál ez a legerősebb hazai gyártású villamosmozdony, amit a GANZ-Mávag gyártott 1974 és 1988 között, valamint ennek a típusnak egyes darabjai a leggyorsabbak is. Borítóképen: Végeláthatatlan szerelvény – V63
Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: A Murányi Uniótól a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-ig

A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság (RSV Rt.) a dualizmuskori Magyarországon a legjelentősebb, s Közép-Európában is számottevő vaskohászati bázis volt. Bár 1920, és 1946 jelentős változásokat hoztak, az utódvállalatok tovább üzemeltek, de – miután a korábbi természetes vállalati archiektúra felbomlott – az újabb megrázkódtatást a ’90-es években már nem bírták