Kezdőlap Posts tagged Habsburgok
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Várhistóriák: Hollókő, szövetségben az ördöggel

Az 1526-ban vívott mohácsi csatát követő kettős királyválasztás után az ország területe két részre szakadt. 1538-ban Ferdinánd és I. János (Szapolyai János) megköti a váradi békét, mely szentesíti a két részre szakadást, és egyben kimondja, hogy I. János halála esetén I. János része Ferdinándra szál. Igen ám, de I. János megesteti tanácsadóját, Fráter Györgyöt, hogy […]
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

Kossuth Lajos azt üzente

Kossuth az emigrációban is aktív maradt. Ennek tanúbizonysága a több kötetben megjelent „Irataim az emigráczióból” című többkötetes mű is, mely Budapesten az Athenaeum kiadásában 1882-ben jelent meg. A harmadik kötetnek „A remény és csapások kora” a címe. Kossuth ebben a kötetben az 1860 és 1862 közötti időszak történéseiről számol be. Borítóképen: Kossuth Lajos 1880-ban
Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

Jó béke, vagy rossz béke? Szatmári békekötés, 1711

A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés. Tény, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem ekkor Lengyelországban az orosz cárral tárgyal, és Károlyi Sándort csak időhúzó tárgyalásokra hatalmazta fel gróf Pálffy János tábornaggyal, aki a magyarországi császári haderő élére Sigbert Heister helyére nevezett ki a bécsi udvar, a rendek mégis támogatták a
Épített örökség Felvidék Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Eger 1596-os ostroma nem a hősökről szólt…

Talán, ha Dobó István 44 évvel azelőtt megsejtette volna, hogy milyen dicstelen körülmények között bukik el az általa 1552-ben védett vár, nem vállal annyi áldozatot a török elűzése ügyében! Persze ez történelmietlen megállapítás, mert egyrészt Dobó nem sejthette mi történik később, másrészt viszont éppen az ő sikere kellett volna, hogy ráébressze az akkoriban döntési
Épített örökség Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Várhistóriák: Veszprém vára

Veszprém és környéke a X. században a fejedelmi törzs szállásterülete lett, a környékbeli település nevek is ezt bizonyítják: Jutas (Árpád fia), Fajsz (Árpád unokája), Tevel (Árpád unokája), Nemesszalók (Ösbő apja). A magyarság történelmében, mint fejedelmi szállás- és tartózkodási hely a kezdetektől kitüntetett szerepet játszott Veszprém, amely nevét minden bizonnyal Géza
Épített örökség Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Várhistóriák: Boldogkő vára

A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. Borítóképen: Boldogkő vára Az első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított
Délvidék Erdély Felvidék Hírek Kárpátalja Magyarság Nagyjaink Történelem

393 éve: Meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

Gyulafehérváron akadémiát és jelentős kulturális központot hozott létre. Marosillye várában született, a hagyomány szerint 1580. november 15-én, a születés pontos dátuma nem ismert.  A hagyomány szerint a halála napját tekintik a születés napjának is, Gyulafehérváron halt meg 1629 november 15-én. Borítóképen: Bethlen Gábor (1580-1629), erdélyi fejedelem és magyar király
Épített örökség Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

470 éve: Befejeződött az egri vár ostroma, a török hadsereg megkezdte az elvonulást

Az akkori naptár szerint szeptember 1-én, a mostani naptár szerint szeptember 9-én kezdődött a vár körbevétele, a támadások 1552. szeptember 16-án indultak meg a vár ellen és október 17-én vonult el a török sereg. A várat Dobó István kapitány parancsnoksága alatt a körülbelül 2.000 főnyi védő 38 napig hősiesen védelmezett az Oszmán Birodalom túlerőben lévő […]