Gróf Sárvár-felsővidéki Széchenyi Ödön György István Károly (Pozsony, 1839. december 14. – Isztambul, 1922. március 24.) magyar származású oszmán pasa, Széchenyi István ifjabb fia. Az állami tűzoltóság megszervezője, irányítója Magyarországon és az Oszmán Birodalomban. Elsőként jutott el
Megannyi tudós, sportoló, filmsztár született Magyarországon mégis külhonban lett sikeres. Van aki felett csak a határok futottak át, és van olyan aki nem csak hazáját de a földrészt is elhagyta. Ilyen Weisz Erik is akinek a neve talán nem mond semmit de ha azt mondjuk Harry Houdini akkor mindenkinek beugrik a szabadulóművészet koronázatlan királya. Hát […]
Magyarország egy részének 150 éves megszállása, illetve az ettől még sokkal nagyobb időszakot felölelő küzdelem nem csak bennünk hagyott mély nyomot, hanem az oszmán-törökökben is. Ezért különösen érdekes, hogy ők hogyan látnak, láttak minket! Borítóképen: A törökké vált Pécs, Simontornya és Siklós a visszafoglalás idején, 1686-ban. Egykorú rézmetszet. Kicsit nehéz
Csókapityók, földialma, vagy akár tótrépa néven is ismerhető az a növény, aminek ugyan a föld alatti részét esszük meg, de talán legközelebbi rokona mégis a napraforgó. Sok tekintetben hasonlít is rá, de a mára szinte teljesen elfelejtett csicsókát teljesen másképp hasznosítjuk. Borítóképen: A csicsóka várgzása A napraforgó-rokonság nem megkérdőjelezhető, ugyanakkor a
Az Őrség központja, a jellegzetes szeres település, Őriszentpéter legjelentősebb látnivalója a román kori Szent Péter templom és a középkori téglaégető építménye. A városka szélén, a Templomszeren áll a fák között megbújó kis Árpád-kori templom. Borítóképen: Az őriszentpéteri Szent Péter templom Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett. A 14–15. században
Verebes József magyar labdarúgó, edző és mesteredző (Budapest, 1941. március 23. – Budapest, 2016. március 13.) magyar labdarúgó, edző, mesteredző. Az 1980-as évek elejének győri aranycsapatának a vezetőedzője volt. Edzőként bajnok volt az MTK-VM-mel, később a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt
Simonyi-Semadam Sándor Jenő a 20. századi Magyarország egyik neves politikusa volt. Az 1900-as évek elején szerepelt először a magyar politikai életben, és évtizedeken át vezető szerepet játszott a polgári konzervatív politikai elitben. Nagy műveltséggel, széles látókörrel bírt, tagja volt a Magyar–Japán Társaságnak és kutatta a keleti nyelveket.
„Egy most indult másfél éves projekt során lőszermentesítik a szentesi Tisza-hídfő védelmi létesítményeinek területét, hadisírokat kutatnak fel és emlékhelyet is létesítenek az elesett katonáknak. <…> a szentesi Tisza-hídfő védelmi létesítményeinek, az 1944-ben Szentes környékén zajlott harcok hadtörténeti örökségnek minősülő tárgyaknak és hadisíroknak hadtörténeti
„Május 7 én a IV. osztállyal kirándultunk a Megyer hegy oldalán levő kaolin bányába, ahol a tanulókat dr. Hollós András mérnök kalauzolta és látta el szakszerű magyarázatokkal. Innét felmentünk a hegy tetejére, ahol növendékeink a régi malomkőbánya és a kilátás természeti szépségeiben gyönyörködtek” – írta a sárospataki Római katolikus polgári iskola 1922-es értesítője.
Ma már nem található meg a térképen, ami persze nem jelenti azt, hogy eltűnt volna nyomtalanul, de ma már más neve van a területnek – ami még azért nyomokban tartalmazza az eredeti elnevezést. Borítóképen: Detrekő vára, a Fehérhegység egyik védelmezője Hol kell tehát keresnünk? Pozsonytól észak-keleti irányban, egészen cseh határig húzódik a ma Kis-Kárpátok, illetve […]