Kezdőlap Posts tagged hagyomány (Page 3)
Épített örökség Kárpátalja Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

IV. Béla építtette: a gerényi rotunda

A rotunda téglából épült, bizánci stílusban épült (bizánci opus mixtum falszerkezettel). Külső átmérője 9,5 m. Falazatának vastagsága eléri a két métert. Belső terét hat sugárirányban elhelyezett, félköríves fülke képezte (ebből öt maradt fenn). Fölötte hatszögletű tamburt alakítottak ki, mely kupolás tetőszerkezettel folytatódik. A települést 1332-ben Gheren néven említik
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Az egykori Dunai hadiflotta

Az első modern kori magyar folyami hadihajós alakulat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején került felállításra. 1848-ban a Batthyány-kormány fegyverezte fel az első dunai gőzhajót, a Franz I-t, azzal az indokkal, hogy ezzel meg tudja védeni a magyar kormány a DGT hajóit az Al-Dunán fellázadt titeli szerb lázadókkal szemben. Borítóképen: SMS Leitha (1872 és 1894
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A szappanfőző, a gyertymártók mumusa

A hagyományos szappanok készítéséhez olyan anyagokat használtak, amelyek már a kora középkorban is elérhetők voltak. Mik voltak ezek az anyagok? Marhafaggyú, vagy disznó-bélzsír, hamulúg, és víz. A lényeg az volt, hogy az így elkészült szappan erősen lúgos volt, így tisztító, fertőtlenítő hatású. Később a hamulúgot felváltotta a lúgkő, amelyet a háziasszonyok a
Magyarság Történelem Vélemény Videók

MÁVAG: az ötezredik mozdony!

Talán azzal nem árulunk el nagy titkot, hogy a MÁVAG ötezredik mozdonya egy 424-es volt, de azt talán már kevesebben tudják, hogy miként is sikerült eljutni odáig. Ha a számok mögé nézünk, szédületes fejlődést látunk – még akkor is, ha 1920, vagy éppen a majd’ tíz évvel utána érkező gazdasági világválság belerondított a képbe! Borítóképen: […]
Foci Magyarság Nagyjaink Semleges Térfél Sport Történelem Történelem Videók

“Van egy részem, ami nem működik, és ez vesztemre van. Soha nem tudtam hazudni” – Varga Zoltánra emlékezünk

Varga Zoltán (Vál, 1945. január 1.– Budapest, 2010. április 9.) magyar olimpiai bajnok labdarúgó, csatár, labdarúgóedző, a Ferencvárosi TC örökös bajnoka. 1977-ben elvégezte a kölni labdarúgó edzőképző főiskolát; a Győri ETO FC szakmai igazgatója volt, majd Aszódon edző. Borítóképen: Varga Zoltán A Ferencvárosban kezdte profi
Magyarság Történelem Vélemény Videók

Ganz motoroseke 1915-ből: nem traktor!

A Ganz már 1905-ben megvette az angol Fowler gőzeke garnitúrák (helybőlszántó egységek), illetve a W. D. (Wendeler-Dohrn) típusú motorekék gyártási jogát. A Ganz persze nem elégedett meg azzal, hogy másolatként legyártsa ezeket az eszközöket, folyamatosan fejlesztve 1915-re bemutatta a motoroseke sokadik verzióját is. Borítóképen: A WD-Ganz motoroseke munka közben, a
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Medvesi kisvasút: a nagy vonatrablás!

Ahány hely van Magyarországon mind-mind érdekes történeteket mesél, ha az ember kissé beleássa magát az emlékek kutatásába. Kell mondani, hogy lépten-nyomon olyan történetekre bukkanunk, amik regénybe, vagy filmbe illenének? Nos, a medvesi ipari kisvasút, és a terület története bizony nem egy meglepő történettel szolgál! Borítóképen: A rablás helyszíne, az alagút Először
Magyarság Nagyjaink Történelem

Világsztár születik: „Nem tesznek elbizakodottá a kezdeti sikerek“

Igen, minden tiszteletünk mellett el kell mondjuk, hogy a címben idézett mondat a tizenhat éves Puskás Ferenctől hangzott el 1943-ban! Miért idézzük ezt a mondatot? Mert ez nem csak egy „mondás” volt, hanem a ma már legismertebb magyar bizonyította is, hogy nem csak a levegőbe beszél! Őt idézzük meg a Képes Sport 1943. december 21.-i […]
Felvidék Magyarság Tájak/korok Történelem

Rimaráhó egykori vára

Rimaszombattól észak-nyugatra, 10 km-re terül el Rimaráhó község. Itt állt egykor a Ráhói nemzetség ősi fészke, Rimaráhó vára. Helyét a régi és új turistatérképek egyaránt rossz helyen, a falu nyugati szélén álló házak mellett, romjelzéssel jelölik. Borítóképen: Ráhó vára (Soós Elemér – Ráhó végvár története, hadi- és műleirása Budapest, 1916) A szakírók egymástól