Volt idő, amikor a Ganz neve csakis a MÁVAG-gal együtt került említésre, hiszen a két nagymúltú gyárat 1959 január 1.-én egyesítették. Innentől Ganz-MÁVAG néven ismerhette a világ, de mi most egy olyan korszakba látogatunk, amikor még igen messze volt az egyesülés. Ezzel együtt ki kell emelni,
Történetünkben tehát eljutottunk körülbelül az időtáv feléig, amikor a gazdasági pangás visszavetette a mozdonygyártást, de – mint azt a továbbiakban látni fogjuk – a gyártó egy kisebb „pihenő” után olyan lendületet vett, amit addig még nem tapasztaltak! Nézzük tehát, hogy az előző részben már említett, a párizsi világkiállításon szereplő mozdony továbbfejlesztésével
Talán helyesebb lett volna a MÁV III. osztályt említeni a címben szereplő első gép helyett, hiszen eredetileg ezzel a számozással látták el, de a lényeg mégis az, hogy a MÁV 335 volt az első magyarországi gyártású mozdony, ötven év múlva pedig minden idők legismertebb típusa, a 424-es került gyártásba. Később, 1931-ben ez utóbbi típus egy […]
Lehet, hogy nem lesznek sokan, akik a téma minden vetületére kíváncsiak, talán maga a téma sem igazán vonzó sokak számára, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy sokan „nincsenek képbe” azzal, hogy mi is történt akkor Magyarországon, miért halmozott kudarcot kudarcra az ország, és végül mégis hogyan tudott kivergődni a legnagyobb bajból is. Borítóképen: Magyarország, 1924 (Kincses
Az már egy más kérdés, hogy erről a motorról sokat nem tudnunk… Bár korábban írtunk már a motorról, de sok részletet sajnos nem sikerült megtudni. A kutatást azonban nem állítottuk le, így olyan forrást találtunk, ami már sokkal több információt tartalmaz. Borítóképen: A WM 250 a Közlekedési Múzeumban, 1982 körül Sajnos már am aga korában […]
Mátrák? Abból nem egy van? Nem bizony, feltéve, hogy ezek nem hegyek, hanem motorkerékpárok! 1939 januárjában számoltak be a lapok arról az új magyar motorkerékpárról, amit Urbach László tervezett és gyártott. A gép a Mátra 100 nevet kapta – a szám a motor hengerűrtartamára utalt -, de akkor, januárban még csak annyit lehetett tudni, hogy […]
Az talán senkinek sem kell elmondani, hogy a professzor az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, és munkásságát sok más tudományos eredményével együtt 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el. De azt talán kevesebben tudják, hogy rajongott a motorkerékpárokért, és általában is a motorizációért. Borítóképen: Szent-Györgyi Albert B.S.A.-ja nyergében 1934 körül Ha
1961. Ez az évtized sokkal békésebbre sikerült, mint az előzőek, és ezt már az elején érezni lehetett. A vasfüggönytől nyugatra már korábban elindult a növekedés, a nagyvárosok újra régi fényükben pompáztak – keleten ez azért jóval több időt vett igénybe… És persze nem csak több idő, hanem több pénz és munka is kellett Európa keleti […]
Több cikkben is foglalkoztunk már a hazai ipar e különleges gyöngyszemével, így aki követi írásainkat régi ismerősként tekinthet a most bemutatandó gépekre, de aki esetleg a korábbi cikkekről lemaradt volna, nem kell sokat keresgélnie, a korábbi cikkeink hivatkozásait becsatoltuk alábbi írásunkba. Borítóképen: Három-, illetve négykerekű változat is volt! Hogy épületek fel
Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 1949. február 8-án született meg a Repülőgépgyár Rt. (nem keverendő Weiss Manfréd-féle a Dunai Repülőgépgyárral!), az Uhri Testvérek autókarosszéria és járműgyár, valamint az Ikarus Gép- és Fémáru Rt. egyesülésével. Repülőgépek gyártásáról szó sem lehetett, az Ikarus viszont remekbe szabott hűtőket gyártott, a tudást később