Az előző rész ott ért véget, hogy bár a háború után a maradék flotta visszahódította piacait, de mégsem volt rendben minden, a mélyben forrt valami! A legjobb kapitányok partra kényszerítve, irodákban kuksoltak, rosszabb esetben Recsken kínlódtak. A gyorstalpaló hadnagyi tanfolyam pedig
Bár Kossuth Lajos a Hetilap 1846. évi 8. számában megjelent írásának pontos címe az volt, hogy „Tengerhez magyar! el a tengerhez!”, a köznyelvben a címben említett „Tengerre magyar” kifejezéssé tömörült változata maradt fenn, és 1920 után többé már nem volt kivitelezhető Kossuth gondolta, amit cikkében ismertet, hiszen ő a Fiume irányába kiépítendő vasút eszméjét
„1938 őszén készült el a MFTR motoros lapátkerekes vontatóhajója, a „Széchenyi“, mely a korszerű, nagyteljesítményű folyami vontatók problémájának sok szempontból figyelemreméltó megoldása” – olvashatjuk a Ganz közlemények 1939 évi 27. számában. Lapátkerekes vontató? Mi ebben a nagy dolog? Hiszen akkoriban mintha meghaladott lett volna ez a hajtási mód! Ne ítélkezzünk
1820. július 16-án indult első menetrendszerű útjára az első dunai gőzhajó, a Carolina.
Mára inkább „csak” vitorlás hajók, és egyéb hobbi célokat szolgáló hajók épülnek Magyarországon, de nem mindig volt ez így! Sokan emlékeznek Fa Nándor Szent Jupát nevű vitorlására, melyet 1980 és 1985 között barátjával, Gál Józseffel épített. Azt a 31 láb hosszú Szent Jupát nevű túrahajót, amellyel 1986-87-ben délről kerülve a Jóreménység fokát és a Horn-fokot […]