Árpád vezetésével a hét magyar törzs - Nyék, Megyer (a fejedelmi törzs), Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, és Keszi - szövetsége, valamint a hozzájuk csatlakozó három Kabar törzs, székelyek és avarok egyesített erejével, a nomád és letelepedett életmód elemeit ötvözve, félelmetes hadi erőt képviselt.
Az Egerhez közeli falu temploma talán még Sólyon található (ma református) templomnál is régebbi, bár a konkrét építési idő viszont itt nem bizonyítható. A Veszprémi püspökség István által aláírt alapítólevelének kiadási helye Sóly (“Sool”) temploma, 1009-ben (!), míg Tarnaszentmárián nagy valószínűséggel Géza fejedelem öccse, Mihály építtette a templomot,
A Kárpát-medencébe a 9. század legvégén megérkezett magyar törzsek nem az azonnali letelepedést választották, hanem továbbra is nomád életmódot folytattak. Sűrűn indultak rablóportyákra nyugat felé is, hogy onnan kincseket, értékes textíliákat, illetve mindenekelőtt rabszolgákat szerezzenek- írja a promotions.hu. Borítóképen: Lehel vezér kürtjével agyonüti Konrád
Többséginek tekinthető álláspont szerint Árpád nagyfejedelem 907. július elején, vagyis a pozsonyi csata ideje körül halhatott meg. A honfoglaló magyarok fejedelme ekkor már hatvanéves lehetett, ami az akkori időkben igen magas életkornak számított. A korabeli és igen szegényes forrásokban azonban semmilyen utalást sem találunk Árpád halálának pontos idejére, illetve annak
Turulmadár. Ki ne hallott volna róla? És ki ne hallott volna olyan állítást, hogy a Turul csak valami fals nemzetieskedő „találmány”, mely köré a 19. századi költészet épített hamis mondavilágot, amit pedig tovább fűzött a két világháború között fennálló rendszer? Sejteni véljük, mi a célja az ilyen jellegű állításoknak, de mi most ezzel nem foglalkozunk, […]
A magyar törzsek Árpád nagyfejedelem vezérletével 895 táján telepedtek le a Kárpát-medencében. Ezt nevezzük honfoglalásnak, amelynek során őseink irányításuk alá vonták az Alföldet, a Kisalföldet, Csallóközt, Szerémséget és Mezőföldet is. A gazdag legelők remek életfeltételt biztosítottak, a térség nemzetünk bölcsőjévé vált. Borítóképen: Munkácsy Mihály:
A mangalica Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű sertésfajta. Ennyi a tömör definíció, de mi tudjuk, hogy ettől sokkal többről szól ez a méltán világhírű magyar fajta. De vajon azt tudjuk, hogy mi a története ennek a jellegzetes magyar fajtának? Elmondjuk, hogyan és miért lett mára újra keresett ez a majdnem feledésbe ment fajta, […]