Az Egerhez közeli falu temploma talán még Sólyon található (ma református) templomnál is régebbi, bár a konkrét építési idő viszont itt nem bizonyítható. A Veszprémi püspökség István által aláírt alapítólevelének kiadási helye Sóly (“Sool”) temploma, 1009-ben (!), míg
A Kárpát-medencébe a 9. század legvégén megérkezett magyar törzsek nem az azonnali letelepedést választották, hanem továbbra is nomád életmódot folytattak. Sűrűn indultak rablóportyákra nyugat felé is, hogy onnan kincseket, értékes textíliákat, illetve mindenekelőtt rabszolgákat szerezzenek- írja a promotions.hu. Borítóképen: Lehel vezér kürtjével agyonüti Konrád
Ereje szinte hihetetlen: 2 bivaly ökör vontatási erőben 4 szürkemarha ökör erejével is felér. Haszna elsősorban igaereje és teje, de a húsa és bőre is jól hasznosítható. A bivaly teje kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és egyes kutatások szerint vitamintartalma is magasabb. Erdélyben napjainkban is sok helyen fogyasztják. A tejre még visszatérünk, […]
Többséginek tekinthető álláspont szerint Árpád nagyfejedelem 907. július elején, vagyis a pozsonyi csata ideje körül halhatott meg. A honfoglaló magyarok fejedelme ekkor már hatvanéves lehetett, ami az akkori időkben igen magas életkornak számított. A korabeli és igen szegényes forrásokban azonban semmilyen utalást sem találunk Árpád halálának pontos idejére, illetve annak
Turulmadár. Ki ne hallott volna róla? És ki ne hallott volna olyan állítást, hogy a Turul csak valami fals nemzetieskedő „találmány”, mely köré a 19. századi költészet épített hamis mondavilágot, amit pedig tovább fűzött a két világháború között fennálló rendszer? Sejteni véljük, mi a célja az ilyen jellegű állításoknak, de mi most ezzel nem foglalkozunk, […]
A magyar törzsek Árpád nagyfejedelem vezérletével 895 táján telepedtek le a Kárpát-medencében. Ezt nevezzük honfoglalásnak, amelynek során őseink irányításuk alá vonták az Alföldet, a Kisalföldet, Csallóközt, Szerémséget és Mezőföldet is. A gazdag legelők remek életfeltételt biztosítottak, a térség nemzetünk bölcsőjévé vált. Borítóképen: Munkácsy Mihály:
A mangalica Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű sertésfajta. Ennyi a tömör definíció, de mi tudjuk, hogy ettől sokkal többről szól ez a méltán világhírű magyar fajta. De vajon azt tudjuk, hogy mi a története ennek a jellegzetes magyar fajtának? Elmondjuk, hogyan és miért lett mára újra keresett ez a majdnem feledésbe ment fajta, […]