„Kopónak neveztetik azon kutya, melly a vadat finom szaglásával és szorgalmatos keresésével megtalálván ‘s felvervén nyomozza vagy is hajtja, és hajtása közben szüntelenül ugat vagy csahol” – így írja le Pák Dienes 1829-ben Vadászattudomány címen megjelent művében a kopót.