Az utolsó békeév, amikor elindul valami Budapesten az automobilizmus terén is. A fővárosban – lévén egy közép-európai mértékkel mérve igen nagy ország fővárosa, ráadásul egy olyan országé, amely egy duális államalakult része – hihetetlen iratmennyiség keletkezett minden egyes nap. Ennek
„Szeptember hó 3.-án kezdődik a Királyi Magyar Automobil Club és a Királyi Magyar Yacht Club által rendezendő Balatoni Sporthét, amelynek automobil-, vitorlás- és motorcsónak-versenyei a nevezések oly bő tömegét egyesítették, hogy a legpompásabb sportélvezetre van kilátás” – írta az A Motor című lap. Borítóképen: Balatonfüredi famóló és fürdőház az 1920-as években (forrás:
A Nemzeti Sport 1929. évi 138. számában találtuk az első olyan írást, ami arra utalt, hogy készül valami Csepelen a Weiss Manfréd gyárban. Akkor azt írták, hogy talán a Gnome-Rhone licenszvásárlás lesz az alapja a WM motorjának, bár azt még akkoriban nem tudták, hogy az említett licensz vajon motorkerékpárok gyártására, vagy éppen repülőgépek motorjainak gyártására […]
Nagy a valószínűsége, hogy már több, mint 100 évvel ezelőtt is drágább volt egyedi autót építeni, mint egy szériagyártmányt megvenni. De mit tehet az ember, ha nincs egyetlen típus sem a választékban, amelyik minden szempontból megfelelő? Egyedit kell építeni, de… Hogyan lesz az egyedi autó megbízható? Hogyan lehet majd szerelni, javítani? Borítóképen: Baráth Leo érdekes
Mint arról korábban írtunk, éppen csak az első világháború kitörése előtt alakult meg a Magyar Repülőgépgyár Rt., ami voltaképpen az első repülőgépgyárnak tekinthető, de mára nem maradt sajnos sok nyoma. A gyárat a Neuschloss-Lichtig Faipari Rt. vette meg 1920 januárjában vagy februárjában, mivel a repülőgépgyár Albertfalván lévő telepén modern gépekkel berendezett
1923 januárjáig kivételes jogokat biztosított az antanthatalmak repülőgépeinek: a szövetséges és társult főhatalmak légi járművei szabadon repülhettek Magyarország légterében, illetve korlátozás nélkül fel- és leszállhattak az ország területén. Ezzel együtt hat hónapra megtiltották nemcsak a katonai, hanem a polgári légi járművek gyártását, behozatalát és kivitelét.
A vagyon bizony olykor bajjal jár, a nagyobb vagyon pedig nagy bajt hozhat – amennyiben az ember elveszti fejét, mondjuk szerelem ürügyén. Pontosan ez történt a korabeli lapok tanúsága szerint. A történet akár egy Rejtő regény; autó, szép és veszélyes nő, dúsgazdag ifjú, szerelem, hipnózis, minden kellék megvan egy kiváló ponyvaregényhez! Borítóképen: Szemere István
Nos, ez sem egy mai újdonság, hiszen majdnem 100 éve, 1924-ben kezdődött a történet, méghozzá Kistarcsán. Miért pont ott? Ennek is megvan a jó oka; itt volt a Kistarcsai Vasútfelszerelési Gépgyár, és a vállalat egyik vezetője, Király Andor már gyermekkorától a járművek rabja volt; 10 éves korában már autót vezetett, és egyértelmű volt, hogy a […]
Nagy Géza – aki a háború előtt igazán nagyszerű luxusautókat építette Magyarországon – gyárának történetét a következő mondatokkal zártuk: „… 1948-ban államosították a céget, valamennyi raktárkészletével együtt. A szerszámait és szakembergárdáját a váci Alumínium- és Horganyfeldolgozó Nemzeti Vállalat vette át. Ebből a vállalatból alakult ki a váci Hajógyár, ahol az
„A budapesti versenyző gárda rendezésében vasárnap délután országos motor- és kerékpáros-verseny volt a csömöri úti millenáris versenypályán. A nagy hőség mellett is elég szép számú közönség nézte végig a versenyt, melyen sajnálatos baleset is történt. Az egyórás motorvezetéses versenyben Posszert János vezető motora a távolság felében felfordult, minek következtében a