Amikor 1901. június 17.-én gróf Szapáry Pál, a Magyar Automobil Club alelnöke vezetésével Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter megtekintette az első hazai automobil kiállítást a Tattersallban (itt ma a Kisföldalatti kocsiszínje található), a miniszter megkérdezte: Magyarországon készítettek-e
Csepelen az első Pannónia 1954-ben jelent meg, Pannónia TL (Teleszkóp elől, Lengővilla hátul), majd jött a TLT, a TLF, aztán 1960-tól a TLB következett, illetve ekkor indultak a T-sorozat számokkal jelölt változatai, a T3-tól egészen a T9-ig. A teljesség igénye nélkül csak annyit jegyzünk meg itt, hogy a Pannóniák itt felsorolt különböző változatai egyre jobbak, […]
Gyorsan fejtsük is meg a kódnak is beillő címet: A Járműfejlesztési Intézet (JÁFI) 1958 májusában odáig jut a nyolchengeres boxermotorjának fejlesztésében, hogy azt kipróbálják az Ikarus 555 típusú autóbuszban – egyes hírek szerint a következő évben gyártóhelyet is kerestek hozzá! -, miközben a Csepel előállt saját nyolchengeresével, egy V-elrendezésű erőforrással.
Van némi félreértés a típust illetően, ugyanis az Ikarus gyártott azonos számmal jelzett, Ikarus 258-as sorozatot is, de a két típus nem azonos, sőt, a Csepel 258K a Csepel fejlesztése, még ha Ikarus főegységekből is rakták össze. Hogy a két típus mennyire nem azonos, az is bizonyítja, hogy a Csepel „egy ablakkal hosszabb”, mint az […]
„Megkonstruáltuk a jól bevált Rába-AFI, Rába-Super, Rába-Speciál, majd Rába- Botond gépjárművet, mely az összes külföldi terepjáró kocsik közül győztesen került ki a többezer kilométeres közös próbaútból. Ez a ma már elavult gépkocsitípus akkor átütő sikert jelentett. Valamennyi fölöttesem magas kitüntetésben részesült, csupán rólam feledkeztek meg” – írta Winkler Dezső az
A Magyar Vaggon- és Gépgyár (MVG) 1914-ben mutatta be Rába-Alpha nevű személyautóját, majd jött a Grand, amiből katonai változat is készült, 1923-ban a posta számára készültek a „P” típusú 1,5 tonnás teherautók, majd az „L” jelű háromtonnások is megérkeztek 1925-ben, hogy aztán a következő évtől ’29-ig gyártsák a „Pe” elektromos (!) hajtású autókat. A húszas […]
Helyesebben: volt. Porszem csusszant volna a gépezetbe 1967-ben? A Csepel Autógyárnak nem pontosan ugyanazt mondták a jövőbeli tervekről, mint a Rábának? Eredetileg nem volt tervben a Rába teherautók és kamionok gyártása. Borítóképen: A Csepel D708 bemutatása idején (forrás: auto.vercity) A ’67-es BNV igen érdekes volt ebből a szempontból. Itt mutatkozott be ugyanis az
A Csepel exportpiacai között bőven találunk olyan afrikai és ázsiai országokat, ahol sivatagi klímahatások és sivatagi üzemi körülmények uralkodnak. Ennek sok oka van; mint tudjuk, a gazdasági okok mellett (a fejlődő országok gyenge fizetőképessége) politikai okok is voltak. Ez utóbbival nem foglalkozunk, a gazdasági okokról pedig annyit, hogy ezekbe az országokba bizony
„… nagy igény volt a 25 LE teljesítményű dízel traktorok iránt. Így gyors fejlesztési munkával megszületett az U-28 traktorcsalád, amelynek erőforrása Csepel DT-213-as motor volt, sebességváltója 2×3 fokozatú, szorzó rendszerű, mászó sebességfokozattal” – írja a dutra.hu oldal. Borítóképen: Felsőgalla, vetőburgonya ültetése géppel a Nagy-Keselő keleti oldalán, Dutra UE-28
Gyermekkorunkban ezeket a gépeket a legmostohább körülmények között alkalmazták, pedig amikorra emlékeink visszanyúlnak, akkor már több, mint 10 éve nem gyártották ezeket a meglehetősen igénytelen, strapabíró munkagépeket. Oltári hangja, és – gyerekfejjel megítélve – ördögi kinézete volt, de ma már teljesen másképp tekintünk rájuk! Borítóképen: Korabeli fotón az egyik első































