„… szállítottam luxushintókat a monarchia egész területére. Kocsijaimat dicsekvés nélkül mondhatom, az arisztokrata világban is nagyon kedvelték. A postának is hosszú időn át szállítója voltam, én készítettem az ismert zöld postakocsikat, az ország huszonkilenc vármegyéje területén működő
A mezőgazdasági munkák gépesítésének hajnalán olyan szántási módszereket dolgoztak ki, melyek esetében a gép maga nem mozdult (helyesebben; a gépek nem mozdultak). Ennek oka az volt, hogy a motorizáció ebben a kezdeti szakaszban még nem tartott ott, hogy megfelelő mozgékonyságú, súlyú és erejű gépeket állítsanak be a munkára. Borítóképen: “Helybőlszántás szántás két
„Motorkerékpárok gyártására rendezkedett be a Stadler Mihály Rt., ami akkép értendő, hogy a gyár csőmegmunkáló osztálya készíti a Zündapp német gyár rendszere szerinti vázakat, amelyeket azután részben a Zündapp-gyártól behozott, részben itthon beszerzett alkatrészekkel építenek meg teljes géppé” – írta a Honi Ipar 1937. évi 15-16. száma. A Zündappot csak egy lépés
Talán sokan nem ismerik, a maga korában pedig vitatták, hogy ezek a kisteherszállítók (három alaptípus volt) egyáltalán magyar gyártmánynak tekinthetők, de a Honi Ipar 1938. évi 22. száma így írt: „A Vehiculum AutomobilIpari és Kereskedelmi Kft. belföldi szerelésű és belföldön gyártott felépítményű könnyű tehergépkocsikat hoz »Magyar Tempó« elnevezés alatt forgalomba.
Pedig már akkor is igen komoly gondok gyötörték az embereket: 1912 októberében kitört az első Balkán-háború, Bulgária, Szerbia, Görögország, Montenegró összefogásával indult meg az Oszmán Birodalom ellen, és az sem volt jó jel, hogy ugyanazon év során sztrájkok és tüntetések voltak országszerte, melynek májusban egy igen súlyos összecsapás vetett véget… Borítóképen: A
A címben nem Váncza Józsefről van szó, annál inkább dr. Oetkerről az osztrák sütőporkirályról, aki olyan kívánságokkal állt elő, hogy a Lampich Árpádot foglalkoztató Theodor Hopfner vissza kart lépni, mire a magyar tervező kijelentette: Ennek sincs akadálya; építünk Önnek egy szárazföldön, vízen egyaránt közlekedni tudó „amfíbia” repülőgépet! Borítóképen: Az első HA-11
Az első világháborút megelőzően nem volt komolyabb repülőgépgyártás Magyarországon, de már akkor célként fogalmazták meg a polgári repülés megteremtését. Aztán – amikor érezhetően nőtt a háború előtt a feszültség – rájöttek, hogy a hadsereggel szövetkezve olyan gépeket lehet kifejleszteni, amelyek, vagy az azokkal szerezett tapasztalatok később a polgári repülésben
„Ezen részvénytársaság az 1895. évi julius hó 25-ik napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott és a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknek 1895. évi augusztus hó 23-ik napján 65742. sz. a. hozott végzése folytán és az alakuló közgyűléstől nyert felhatalmazás alapján, az igazgatóság által módosított alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye: Budapest”
Mit építettek a Fáy utca 9-es szám alatti üzemben a ’20-as években? Saját tervezésű motorcsónak, szintén saját tervek alapján épített motorkerékpár, melyeket a saját fejlesztésű és gyártású motor hajtott, de karosszáltak is, és elsőként itt készítették Magyarországon a francia Weiymann bőrkarosszériát. Borítóképen: „Kübek József, a Senior Tourist Trophy második
Majláth Mihály neve valamikor a múlt század ’20-as éveinek elején jelent meg a hazai motorsportban. A kerékpár- és motorkerékpár kereskedő – aki 1937-ben világszínvonalú autótelepet nyitott DKW és BMW autók értékesítésére, szerelésére, javítására – a kezdetek kezdetétől Triumph motorkerékpárokkal versenyzett, de eljött az idő, amikor úgy látta, a szériagéppel már nem