Mielőtt még bárki is elvitatná az elsőséget, megjegyezzük, hogy már a MÁV V50 előtt is léteztek villamos mozdonyok, azonban a Kandó Kálmán-féle mozdony olyan korát megelőző megoldásokat vonultatott fel, ami addig soha nem látott eredményekre vezetett; minden addiginál olcsóbbá vált vonali- és
Az Ikarus 280 bizony nem volt rövid a maga 16,5 méterével, de az Ikarus szakemberei azon törték a fejüket, hogyan lehetne még nagyobb, még több utas szállítására alkalmas. Miután a csukló előtti részhez nem akartak hozzányúlni – az az összes városi és sok helyközi változatnál döntő mértékben azonos volt! -, azért a plusz férőhelyeket a […]
Nem, ebben az esetben (sem) politikáról lesz szó, bár tény, hogy a gazdasági válságnak voltak igen komoly politikai következményei is. Mi azonban ezzel nem foglalkozunk, az sokkal inkább a történészek feladata, hogy kibogozzák, milyen összefüggés volt egy bizonyos kisbajúszú figura 19330 január 30-i kancellári kinevezése és a gazdasági világválság között. Nézzük tehát,
Ma mindössze hat áramszolgáltató vállalat működik Magyarországon, melyek feladata maga a szolgáltatás és annak műszaki biztosítása, illetve a szükséges fejlesztések elvégzése. Arról sok szó nem esik, hogy ezek a vállalatok hogyan működnek, de egy kis utánajárással biztosan kideríthető, mi azonban itt és most a villamosítás hőskorába megyünk vissza, azt mutatjuk meg, hogyan
„Az utóbbi években az Ikarus azzal is növeli termelését, hogy a több európai autógyárral kötött kooperációs szerződés keretében — idegen alvázra is épít városi és távolsági autóbuszokat. <…> Ilyen az MAN FOC 16 200 alvázra tervezett és gyártott Ikarus 272 típusszámú városi autóbusz, melyaz Ikarus 200-as típuscsalád fő elemeiből készül. Jellemzői: 11 m-es kategóriájú
A BCmot (valamint a BCymot és BCnymot) közel 50 évig szolgált a magyar vasúttársaságok állományában, ami a megbízhatóság legjobb jele, de talán még többet elmond a nagyszerű konstrukcióról, hogy a múlt század ’30-as éveiben a teljes hálózat 55%-án ilyen kocsik futottak. Borítóképen: BCymot 470 két darab mellékkocsival, 1939 (forrás: Fortepan, 170331) Frigyláda??? Igen, a
„… az OMFB – Csepel JKG – VKI kooperációban 1975 év végéig elkészült a Pannonia Electric E 50 villamos hajtású kismotorkerékpár 3 db prototípusa. A futópróbák folynak és a kooperáció továbbvitele, az elektronikus hajtásszabályozás, valamint a permanens mágnesű motor alkalmazása céljából folyik” – írta az Iparpolitikai Tájékoztató 1976. évi 9. száma.
Kelet-Jürgen megelégedett az IFA motoros Ikarus 211 típussal, pedig lett volna jobb opció (hathengeres Csepel motor), de Honecker, az NDK egykori ura mintha kifejezetten utazott volna arra, hogy népe tákolmányokban utazzon. A Wartburg, a Trabant, vagy éppen a Robur (ha már a buszoknál tartunk) egyike sem volt – még a KGST-n belül sem! – korszerű […]
Bizony! Nem csalás, nem ámítás, ahogy az a borítóképen is látható, az Ikarusnál 1974-ben mindjárt két hibrid buszt is terveztek, sőt, ezek nem csak a tervek szintjén léteztek, hanem el is készültek működőképes példányaik! Nos, ez a történet is igen kanyargós utakon jutott el a működő buszokig, forradalmi újdonsága miatt érdemes megismerni! Borítóképen: Ikarus-VKI 1974-ből
A gyári típusjele szerint VM16-os sorozat viszonylag fiatalnak számít, hiszen 1983 és 1992 között készültek a Ganz-MÁVAG, később a Ganz-Hunslet gyártásában, így a mai napig is minden egyes példány forgalomban van – még ha egyes darabok eléggé lepukkantak is… Borítóképen: Szöcske a Nyugati pályaudvaron Vajon mi szükség volt a MÁV V46-os sorozatra, amikor a tolatómozdony