A BKV a forgalomból nem is olyan régen kivont buszait érverésre bocsájtja, így bárki tulajdonosa lehet egy 200-as vagy éppen 400-as Ikarusnak. Van köztük 280-as, 260-as 412-es, 435-ös, illetve ezek különböző változatai. Boirítóképen: Utolsó garázsmenet… A most kalapács alá kerülő buszok
A lengyel vasúti fejlesztések, a Rail Baltica, valamint a V4 országok összehangolt vasúti hálózatfejlesztésről írtak alá szándéknyilatkozatot. Ennek lényege, hogy gyorsvasúttal kötik össze a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tengert, közben pedig olyan városokat érintenek a gyorvasúti szerelvények, mint Varsó, Tallinn, Prágát, Budapest, de vannak tervek Kijev irányába is –
Mint nagy kolbászfogyasztók, bizton állíthatjuk, hogy ez nem hitvita, valóban van különbség a két kolbász között, de a feleületes szemlélő – és ízlelő – számára ez nem biztos, hogy nyilvánvaló… Bár ezek a kolbászok hungarikumok, jogvédelmi oltalom alatt állnak, készítésük – magyar mértékkel csak… – 140-150 évre tekint vissza. Borítóképen: Kép a Csabai
A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) 1872-ben kezdte meg a járműgyártást, elsőként 50 db kokszszállító kocsit és a bécsújhelyi Sigl gyár tervei alapján az első hazai gyártású III. osztályú (később 335 sorozatú) tehervonati gőzös 1873-ban, melyet még abban az évben bemutattak a bécsivilágkiállításon. Ezt a gőzöst 108 pályaszámmal, a 109 pályaszámú
Vasöntőmester volt, első kis műhelyét 1844-ben nyitotta meg Budán. Üzemében öntöttvas tárgyakat készített, s nagy szorgalommal lassanként tekintélyt vívott ki magának. A Lánchíd vastartóit már ő készítette. 1854-ben azonban már újabb fordulóponthoz érkezett üzeme, saját fejlesztése eredményeként kéregöntésű vasúti kerekeket kezdett gyártani. Eljárását szabadalmaztatta, s
Talán nem is az a legmeglepőbb a korabeli cikkben, hogy magyar készített először porcelánt Európában, hanem sokkal inkább az, hogy ezt tényként elfogadva a találmányt németnek minősítették… A továbbiakban a cikket idézzük, ami a Hasznos Mulatságok című lapban jelent meg 1837. március 22.-én, „Közli Némethy”. Borítóképen: Hogy a Japánok és Chinaiak sokkal korábban értették
Nem titok, a magyar traktorgyártás valaha világhírű volt, de aztán – sok más iparághoz hasonlóan… – ez is leépült. Azon persze lehet vitatkozni, hogy vajon megéri, vagy sem a traktorokat itthon gyártani, de afelől kétség nem lehet, hogy ha van olyan vállalkozás, ami a traktorgyártást újraindítja, akkor lehet benne üzleti fantázia. Arról nem is beszélve, […]
A Gyermelyit leginkább kiemelkedő minőségű tésztáiról ismerjük, de ma már igen szerteágazó tevékenységet folytat. A vállalat kitűnő példája annak, hogy a kényszert hogyan képes az összefogás sikerré kovácsolni. Ez még akkor is igaz, ha magát az összefogás is kényszer szülte… Borítóképen: Gyermelyi 1953. január 21. Egy vészterhes korszakban vagyunk, Sztálin még él,
A történet Győrben indult, ahol megalakul az alapító, névadó vezetésével László Zoltán Fémárugyár. Érdemes figyelni a névre, ugyanis a kezdőbetűk (LZ) németes kiejtése adja a későbbi nevet! A kisipari vasárukat előállító vállalkozás hamarosan Budapesten is nyit kereskedelmi kirendeltséget, de – alig tíz év után… – 1929-ben elsöpri a gazdasági válság… Borítóképen: Az
A Magyar Általános Gépgyár (MÁG) – melynek elődjét Podvinecz Dániel Heisler Vilmos alapította – 1912-ben vette fel nevét. Az előd, a Budapesti Malomépítészet és Gépgyár előbb a Botond utcában, majd a Váci úton működött, de mindkettőt kinőtte, így mire saját tervezésű autókat gyártottak, már Mátyásföld adott otthont a gyárnak. A négyhengeres Magomobil, és speciális, taxizás