Kecskemét az a város, ahol a Fügyülős Barack pálinka készül – na meg legújabban Mercedes autók is -, de nevezetes a Cifrapalotáról, itt született Kodály Zoltán, valamint Kelemen László, az első magyar hivatásos színtársulat vezetője, és maradva az irodalomnál; itt született Katona József,
„Forrásutalás szól arról, hogy a Monarchia idején Apatinban, a Duna partján számos betonhajó építésébe kezdtek, mert ott a rendelkezésre álló jó minőségű sóder és olcsóbb munkaerő kedvezett a betonhajók építésének. A következő háború nyersanyaghiánya, a vasipar leterheltsége, kedvezett a betonhajók ismételt előtérbe kerülésének” – írja a Haditechnika 2012 5. számában Tóth
Tudjuk, ma már ilyen nincs 😉. Ha meg mégis, akkor nem mindegy, hogy ki kémkedik, és ki után, ki és mit tud meg! És ez még akkor se mindegy, ha ma már nincs ilyen… Amikor volt, hogy volt? Erre idézünk egy cikket 1937-ből, a Pesti Naplóból, Fenyő József szerzőtől. Borítóképen: Arkwright szövőgépe Az ipari kémkedés […]
A Századunk című politikai folyóirat 1842. januári 6.-án megjelent 2. száma egy érdekes cikkel jelentkezett, melyben a földbirtok és az arisztokrácia kérdéskörében fejti ki véleményét. Számunkra mindenképpen érdekes tény, hogy már a ’48-as események előtt igen komoly vita volt azzal kapcsolatban, mit jelent a haladás, és ki hogyan képzeli azt el. A következőkben a cikk
Szerencsére – helyesebben a magyar tudós elmének köszönhetően! – ma is vannak olyan magyar termékek, amelyek méltán sorolhatók a magyar ipar remekei közé. Idősebb dr. Béres József munkáját számos kitüntetéssel, plakettel és köszönőlevéllel elismerték, a nyomelempótló szer megalkotója sok szakmai díjat is kapott, de ami még ennél is fontosabb, igen sokaknak segített
Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia hasznosítás feltalálója is egy magyar volt, méghozzá egy hölgy, Telkes Mária. […]
„Európában reneszánszukat élik a trolibuszvonal-építések és járműbeszerzések. Olyan nagy lett a kereslet az elmúlt években a trolik iránt, hogy egy-egy megrendelőnek hosszú éveket kell várnia, mire hozzájut az új járműveihez” – írja a Totalcar. Borítóképen: Troli a várban A nagyvárosokban a szennyezés csökkentésének kiváló módja a trolibuszok üzemeltetése. Ez a megoldás –
A BKV a forgalomból nem is olyan régen kivont buszait érverésre bocsájtja, így bárki tulajdonosa lehet egy 200-as vagy éppen 400-as Ikarusnak. Van köztük 280-as, 260-as 412-es, 435-ös, illetve ezek különböző változatai. Boirítóképen: Utolsó garázsmenet… A most kalapács alá kerülő buszok között vannak Volvo gyártmányok is, de mi ezekkel nem foglalkozunk, amit tudunk
A lengyel vasúti fejlesztések, a Rail Baltica, valamint a V4 országok összehangolt vasúti hálózatfejlesztésről írtak alá szándéknyilatkozatot. Ennek lényege, hogy gyorsvasúttal kötik össze a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tengert, közben pedig olyan városokat érintenek a gyorvasúti szerelvények, mint Varsó, Tallinn, Prágát, Budapest, de vannak tervek Kijev irányába is –
Mint nagy kolbászfogyasztók, bizton állíthatjuk, hogy ez nem hitvita, valóban van különbség a két kolbász között, de a feleületes szemlélő – és ízlelő – számára ez nem biztos, hogy nyilvánvaló… Bár ezek a kolbászok hungarikumok, jogvédelmi oltalom alatt állnak, készítésük – magyar mértékkel csak… – 140-150 évre tekint vissza. Borítóképen: Kép a Csabai































