Kezdőlap Posts tagged ipar (Page 2)
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Az éledező magyar ipar az 1860-as években

Szabolcs Fürjes 208
A Szabadságharc után Haynau rémuralma következett, de a következő korszak csak abban különbözött, hogy más módszerekkel operált, a nyílt üldözést felváltotta a Bach korszak neoabszolutizmusa, amelyben az uralkodó személyesen vette át az államügyek irányítását. Ebben a hivatalnokrétegre, valamint az arisztokráciára támaszkodott, de a polgárságnak nem volt beleszólása az
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Ilyen ma már nincs: Heckenast Gusztáv új kiadói épülete

Szabolcs Fürjes 154
Igen, arról a Heckenastról van szó, aki 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal, és akiknek a nyomdájában aztán 1848 március 15.-én kinyomtatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Az elhíresült eset előtt Heckenast már 1838-ban megnyitotta 8.00 kötetes kölcsönkönyvtárát, Landererrel pedig 1840-től a Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Ganz: világhódító 7.500 négyzetméter

Szabolcs Fürjes 232
Ganz Ábrahám Svájcból érkezett hazánkba, és 1844-ben hozta létre első öntödéjét Budán. Bár nem magyarnak született, de magyarrá lett, amit az (is) bizonyít, hogy a Szabadságharc idején „Ne bátsd a magyart!” felirattal ellátott ágyúcsöveket öntött a honvédők számára, amiért Haynau hat heti fogságra ítélte… Borítóképen: Ganz öntödéje Budán a mai Ganz utca és a mai […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Buda-Kanizsai vasút indóháza Budán

Szabolcs Fürjes 189
1859-ben a helyi lakosság nem sejtette, hogy mi készült a vérmezővel szemben, korábban temetőként működő területen. Amikor aztán kiderült, hogy egy indóházat építenek, nem értették, hogy miért készül itt ekkora épület. Milyen célt szolgált ez? Borítóképen: A Buda-Kanizsai vasút indóháza Budán Már csak azért is irdatlan méretűnek tűnhetett az építkezés, mert ez a terület
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A nagy malomkő-háború

Szabolcs Fürjes 167
Amikor a magyar malomipar felemelkedése elkezdődött, a gőzmalmok már megjelentek ugyan, de ezekben még mindig a hagyományos malomköveket használták. Amikor a Megyer-hegyi tengerszemnél túráztam, kissé érthetetlen volt számomra, hogy miért kellett ennyi malomkő, de ennek – mint kiderült – nem csak az egyre több új malom volt az oka, hanem az is, hogy bizony a […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Az elsőtől az utolsóig: a debreceni vasútállomás

Szabolcs Fürjes 162
Debrecen ma a Budapest-Záhony vasútvonal egységeként szolgál, de a vonal kiépítése – tekintettel az akkoriban uralkodó felfogásra – több vasúttársaság nevéhez köthető. Akkoriban ugyanis a magántársaságok csak egyes területekre kaptak koncessziót, ami aztán ahhoz vezetett, hogy ahol az érdekek ütköztek, nem kötötték össze a vonalakat, és nem hangolták össze működésüket…
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Pajtás-tragédia a Balatonon

Szabolcs Fürjes 152
Pajtás daloljunk… visszhangzik a fülembe a korábbi rendszer egyik sokszor hallott dala. Bár Szegedi Sándor szerint a „Dal a hazáról (Pajtás daloljunk…)” című dal nem politikai tartalmú. Mi ezzel nem vitatkozunk, a politika csak annyiban tartozik ránk, amennyiben volt valamilyen köze az 1954. május 30-án felborult Pajtás motorhajó felborulásához. Borítóképen: A
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Egy nyaraló Pápán, és a tulajdonosa

Szabolcs Fürjes 124
Van egy csodálatos épület Pápán, ami nem nagyságával, hanem különlegessége emeli közelben lévő Esterházy-kastély, illetve a szintén itt található Szent István Római Katolikus Általános Iskola méltó társaivá. Ma a cégnyilvántartások szerint ma is működő Pápai ÁFÉSZ székhelye, de azt nem tudjuk, hogy a kissé elhanyagolt, ámde nem lepusztult épületben valóban van munkavégzés,
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Mária Valéria közkórház, Szabadka: ahogy akkor terveztek

Szabolcs Fürjes 153
1891-ben – egyes források szerint 1890-ben – Szabadka város pályázatot írt ki egy 160 beteg befogadására alkalmas közkórház terveinek beszerzésére. A felhívásra több, mint tíz pályázat érkezett be. Ezek közül a H. Gaál Adorján és Keresztes István terveit második helyre sorolták, a nyertes pedig ifj. Bobula János terve lett. Borítóképen: A Mária Valéria közkórház

Galéria

Logó