1948-ban a BSZKRT felkérte az ekkor még mindig Uhri Testvérek néven működő céget egy új autóbusztípus kifejlesztésére, amellyel kiválthatóak a – még megmaradt – korábbi típusok. Ez a modell lett a gyár által elsőként elnevezett Tr 5-ös, MÁVAG LO 5000-es alvázra épített autóbusz, aminek még az
Pontosabban: amikor megjelentek azok a buszok, amelyek menetrend szerint jártak. Persze ez sem ment olyan egyszerűen, mint sok más sem, de az tény, hogy 1915. március 1-jén reggel 7 órakor elindult az első (kísérleti) autóbuszvonal működése. Igen, akkor már háborús idők jártak, de a tervezés kissé korábban kezdődött. Borítóképen: A Székesfővárosi Közlekedési Vállalat
Talán éppen az első autógyár, a MARTA, és a győri Magyar Waggon- és Gépgyár kivételével szinte minden karosszéria-építéssel foglalkozó vállalat Budapesten működött, hiszen itt – különösen a VIII. kerületben – nagy hagyománya volt a fogatolt kicsik építésének, és az ezzel foglalkozó vállalkozások sok esetben váltottak autókarosszéria gyártásra. Borítóképen: Ford autóbuszok,
Székely Mihály azon úttörők egyike volt, akik ott voltak a magyar aviatika megszületésénél, hiszen Rákos-mezőn épült első, kétfedelű repülőgépe 1910 áprilisában sikeresen repült. Nagy siker volt ez, még ha tudjuk is, hogy próbarepülései során 5–15 méter magasságban mindössze 100–400 méteres utakat tett meg. Borítóképen: A Székely-féle kisautó – 1929 Székely Mihály
A hazai automobilizmus sokáig lemaradásban volt akár a környező országokkal szemben is, de a szerencsésebb történelemmel bíró nyugati országokhoz képest egyenesen drámai volt a lemaradás. Igen, ennek történelmi okai voltak, gondoljunk csak arra, hogy milyen veszteségek érték az országot az első világháborút követően, de nem szabad elfeledkezni a MÁV nagyszerű
Azt igen nehéz megítélni ennyi idő távlatából, hogy mi számított drágának vagy éppen olcsónak majd’ 100 évvel ezelőtt, de látni kell, hogy a gazdasági világválság hozta el azt a helyzetet, amikor a WM megjelent segédmotoros kerékpárjaival (ma ezeket kismotoroknak neveznénk), előtte azonban ez a kategória nem igazán létezett. Borítóképen: Az országúti csendőrség oldalkocsis
Az első nagy világégés után a vasúttársaságok – de általában a gazdaság más szereplői is – egy egészen más gazdasági környezetbe kerültek, mint addig voltak. Nem először fordult elő, de ilyen nagy változás még nem történt soha azelőtt: az új helyzet új megoldások után kiáltott! Borítóképen: Filléres gyors a ceglédi vasútállomáson – 1935 (forrás: Fortepan […]
A kérdésre is megadjuk a választ, de előbb egy kis történelem, mert a komáromi híd létesítése bizony komoly történelemre tekint vissza. Ez pedig azt mutatja, hogy a hely megválasztása nem önkényes, hanem igenis komoly megfontolás eredménye. Pontosabban; szükségszerűen Komárom az a település, ahol a dunai átkelőnek ideális helye van – és volt. Borítóképen: Egy évvel […]
Nem éppen a ma is a Hortobágyon látható Kilenclyukú hídról tettemlítést egy 1346 november 13-i keltezésű okirat, de tudni kell, hogy már ekkor is létezett itt egy híd. Sokkal többet nem tudunk róla, de az átkelő további sorsa elég jól megismerhető. Borítóképen: A Kilenclyukú híd légifelvételen – 1967 (forrás: Fortepan / Album078) Az a fahíd […]
Már Budapest-Komárom vonalszakasz 1932-es villamosítása előtt is voltak villamosított vonalak Magyarországon, de ezek jellemzően mellékvonali, vagy helyiérdekű viszonylatok voltak, a világelsőség pedig az 50 Hz-es váltóáram alkalmazása jelentette. Azt tudjuk, hogy a MÁV 1920 után szinte hihetetlenül gyorsan alkalmazkodott az új helyzethez, szolgáltatásai színvonala a