Terplán-motor? Az meg mi? Jogos a kérdés, és talán helyesebb is a TV-motor elnevezés, ugyanis ezt az igen különleges erőforrást megalkotóik nevéből kreálták, akik Terplán Sándor Vigh Endre voltak. A motor érdekessége, hogy meglehetősen egyszerű, kevés alkatrészből épül fel, így könnyű,
Szusza Ferenc (1923–2006), a magyar labdarúgás egyik ikonja, aki pályafutását az Újpesti Dózsa csapatában töltötte, minden idők egyik leggólerősebb csatára. Születésétől fogva Budapesthez kötődött, és már fiatalon elkezdett ragyogni a labdarúgás világában. Életében 1008 mérkőzésen lépett pályára, és lenyűgöző 1132 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,12 volt.
Címsor: Az 1920-as évek rádióantennáinak fejlődése: Történet egy innovációs utazásról Bevezető: A Kezdetek Gondoltad volna, hogy az 1920-as években a rádióantennák fa vagy acéltornyokra szerelt ernyők, esetleg T és L alakú huzalok voltak? Ez a történet bemutatja, hogyan fejlődött az antenna-technológia egyszerű szerkezetektől a modern technológiáig. Az Első Lépések:
A világhírű Földkerülő óceánvitorlázó 2017. február 8.-án a címben idézett mondattal jelentette be, hogy visszavonul a versenyzéstő. Akkor, 64 évesen szinte mindent elért, amit csak el lehet érni a vitorlázásban a Föld nevű bolygón. De hogyan jutott egyáltalán az óceánokra, mikor Magyarországnak nincsenek tengerei? Hacsak nem a magyar tengerre, a Balatonra gondolunk…
Mint azt pontosan tudjuk, a Csepel 100 még 1940 előtt megjelent a Weiss Manféd gyár kínálatában, és 1939-ben 2.600 darabot el is adtak belőle, de igazán nagy mennyiségben végül csak a háború után került gyártásba, amikor havi 1.000 darab legyártását célozták meg. Hogy ez sikerült, vagy sem, most nem járunk utána, minket sokkal inkább egy […]
„Én igazán nem tehetek róla, hogy a sokszáz normál, szériagyártmányú autóbusz közül találomra engem választottak ki erre a megtiszteltetésre. Egyetlen csavar átállítása nélkül indítottak el a nagy útra – és kérem szépen, én csak a kötelességemet teljesítettem. Az érdem nem az enyém, hanem alkotóimé…” – így írták le a GA-100 forgalmi rendszámú Rába Special útja
A címet egy 1948 áprilisában megjelent újságból vettük, melyben ezzel a címmel számolnak be a buszgyártás akkori helyzetéről, alcímként pedig így fogalmaztak: „Fokozódó erővel folyik a magyar autóbuszgyártás!”. Igen, volt honnan fejlődni, de jegyezzünk meg, hogy manapság sem állunk sokkal jobban, ha nem lenne a Kravtex-Kühne Credobus márkája, bizony még a 200-at sem érné
A vállalat meg ment… „Az 1938 óta működő Bakony Műveket idén törölték a céglistából” – írta a veol.hu 2010 augusztusában. Igen, ez a szomorú vég, de ahhoz, hogy ez egyáltalán hír lehessen, és akkor és ma is sokakat érintsen meg, bizony a vállalatnak le kellett tennie az asztalra egyet és mást. Hát le is tett! […]
Bár lehet, hogy a vállalat neve sokaknak nem ismerős, és talán még fénykorában sem volt igazán híres maga a cég, viszont rengeteg olyan termék került ki innen, amik bizony ma már ikonikus darabjai a magyar ipartörténetnek! Hogy miért éppen a Finomszerelvénygyárat választottuk témának? Ezzel folytatjuk azonnal! Borítóképen: Lehel 100 K típusú hűtőszekrény, melynek ajtaja
Elsőre talán nem is tűnik fel, de igencsak sok különbség volt az akkor nálunk megszokott, azonos kategóriájú buszokhoz képest, hiszen a 11,2 méter hosszú, negyvenkilenc üléses, távolsági autóbusz a Scania BR—116 S típusú alvázára épült. Ezúttal azonban nem Svédország volt a cél, mint korábban – igaz, az Ikarus 657 csak két darab erejéig készült Scania […]