Tudjuk, hogy Kádár János, az egykori pártvezető nem rajongott az autókért, a repülést egyenesen ki nem állhatta, mert rettegett a levegőben, a légnyomásváltozástól megfájdult a füle, a hosszabb hajóutakon pedig rosszullét gyötörte, így a legjobban a vasutat szerette. Persze ehhez kellett egy
Történetünkben ott tartottunk, hogy a városi tanács tanács 1799-ben 24 évre bérbe adta a leendő ligetet Batthyány József hercegprímásnak, aki bérleti díjat nem fizetett, de vállalta a terület tervszerű fásítását, kiépítését. Ez egy igen jó lépésnek bizonyult, ugyanis korábban a mocsaras terület közegészségügyi szempontból sem volt megfelelő, de ami talán még fontosabb, az
A MÁG történetét korábban ismertettük, és arról is tettünk említést, hogy a vállalat részt vett az első nagy világégés során a haditermelésben, de ezt különösebben nem részleteztük. Pedig ennek a tevékenységnek a mai napig megmaradtak emlékei – annak ellenére, hogy már a front áthaladta előtt jelentős légitámadások érték az akkor már katonai repülőgépeket (is) gyártó […]
A Ganz – együttműködésben több másik magyar vállalattal – rendkívül erős volt a nemzetközi vasúti gépgyártásban már a ’20-as évektől folyamatosak voltak a külföldi eladások, és ez a második nagy világégés után sem változott – hacsak annyiban nem, hogy nyugatra kevesebb, míg keletre egyre több exportot teljesítettek. A D1-es sorozat kifejezetten export-termék volt, méghozzá
A címet olvasva talán vannak, akik azt kérdezik, hogy; volt egyáltalán autógyártás Magyarországon 1931-ben? Volt autógyártás, de azt a mai fogalmak szerint nem nevezhetnénk tömeggyártásnak vagy sorozatgyártásnak is csak nehezen, de… És itt elvágjuk a mondatot, mert előbb a nemzetközi helyzetet érdemes megvizsgálni, ugyanis anélkül nem értelmezhető a hazai autóipar
Helyesebben maga a Városliget története – helyesebben történelme – a fő témánk, amit képekkel is igyekszünk bemutatni. Persze az igazán korai időkről sajnos nincsenek képeink, de a korábbi kutatások alapján egész pontosan – már a tatárok idejétől! – vannak források a hely történetéről. Borítóképen: A Városliget a térképen (kéke körvonallal kiemelve) – 1823 Tudni
Magyarországon az első kifejezetten autógyártásra tervezett gyárat 1909-ben Aradon Magyar Automobil Részvénytársaság Westinghouse Rendszer (más néven Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad, rövidítve: MARTA) néven avatták fel. Arad több szempontból is igen fontos, rögtön az első, hogy a névben is kiemelt szerepe van, ugyanis a Magyar Automobil Részvénytársaság egy
A mai Erzsébet híd 1964-re készült el, azaz éppen ebben az évben, november 21.-én lesz átadásának 60. évfordulója. Elődjét – mint minden más budapesti hidat… – a németek robbantották fel (1945. január 18-án), így az első Erzsébet híd bizony csak 42 évet élt meg… Annak jártunk utána, hogyan is épült az eredeti híd. Borítóképen: Az […]
A magyar repülőgépgyártást a második világháború során (is) erősen felfuttatták, több típust is gyártottak Magyarországon. Sajnos – ahogy ezt a kor megkövetelte… – ezek katonai gépek voltak, melyek nem csak a felderítést, vagy a légiharcot, de a földi célpontok lerombolását is szolgálták. Ez semmiképpen nem jó, de mi itt és most csakis a címben megjelölt […]
Tihany legtöbbünk számára az Apátság, az Visszhang-domb, mások „elmerészkednek” a Külső-tó és a Belső-tó környékére is, vagy akár az őslevendulásba, akár még a Csúcs-hegyre is, hogy az Apáti templomot, vagy a Barátlakásokat ne is említsük. E sorok írójának azonban megadatott – tudós kutató nagybátyja révén -, hogy felfedezze a ma Balatoni Limnológiai Kutatóintézetnek































