„A’ menyetske bízván a’ maga erejében, a’ mi szemének szájának tetszett azt tselekedte, ’s nem lévén szerentséje a’ jó neveltetéshez, még arra a’ szemtelenségre is vetemedett, hogy aratásban, midőn innep napokon a’ betyárok a’ tsárdákon dőzsölni szoktak, az Ura mellöl éjtszaka el szökött, ’s ki
Joggal mondhatjuk, hogy ez a típus adta a MÁV vonóerő állományának gerincét, hiszen gyártása és korszerűsítése 35 éve alatt 905 darabot készített a derék gőzmozdonyból! Nem mind szolgált itthon, ugyanis volt jó pár, amelyet eleve külföldi megrendelésre gyártottak, és persze a történelem viharai is sodorták ide-oda a több alsorozatban gyártott modelleket. Borítóképen: MÁV
A magyar repülés hajnala már-már egy robbanás volt, ugyanis Blériot 1909-es magyarországi bemutatója olyan erőket szabadított fel, hogy a következő hónapokban egyszerre többen is nekiláttak, hogy repülőgépeket építsenek. Azt a szellemi tőkét, ami addigra felhalmozódott, jól érzékelteti, hogy többen is sikerrel jártak. Ilyen volt köztük Kvasz András is, de ott voltak a
Aligha lett volna elég 20 krajcár egy épületre, de sokszor 20 bizony már olyannyira elég volt, hogy egy mai is látható, igen gazdag múltú épületre is futotta belőle! Soka látják nap mint nap, de nem biztos, hogy sokan vannak, akik ismerik a történetét annak a háznak, ami a Károly körút és a Dob utca sarkán […]
1949. június 1. Még a csepeli gyárat WM-gyárvárosnak nevezik, bár 1948-ban már államosították, de a neve még megőrzött valamit a múltból: WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat néven működött ekkor. Nem voltak jó idők, nem kérdés, de mi most egy örömteli eseménnyel foglalkozunk mégis, felidézve az „Autó” című lap írását a Csepel 250-es bemutatásáról. Borítóképen: […]
Az igaz ugyan, hogy egy nagyon hasonló, ámde 14 évvel későbbi találmány esetében azt írtuk, hogy az volt a világ első start-stop rendszere, de ebben tévedtünk… Az igaz ugyan, hogy az első olyan szerkezet volt, amelyet Magyarországon készítettek, és egy kicsit sem kételkedünk benne, hogy az egy új találmány volt, de az alapelv, és a […]
„S álmodok, hogy csörögnek ott a jampecok, s hányan értik azt, hogy I love you” – az idézet a Hungária együttes 1981-ben megjelent lemezéről való, az Isztambul című számból. Igen, a Csörgőket ekkor még javában gyártották, egészen ’84-ig. Akkoriban már érezhető volt, hogy a rendszer tartalékai igencsak végesek – ha voltak egyáltalán -, ez a […]
A szentendrei HÉV (H5) vonalán van egy megálló, ami a „Budakalász, Lenfonó” nevet viseli. Mikor régebben arra jártunk, mindig feltűnt, hogy ma ez a terület nem tűnik ipari jellegűnek, sokkal inkább városias beépítést mutat, de már akkor megfogadtuk, hogy utána nézünk, miért is e név! Ennek most jött el az ideje. Borítóképen: A budakalászi gyár […]
Sorozatunk mai darabja sokak által ismert szerkezet, „akit a mozdony füstje megcsapott” Csörgőként ismeri, mi ugyanakkor a két első példánnyal szeretnénk foglalkozni elsősorban. Ez a két korai M41 ugyan jelentős különbségeket mutat a MÁV által 107 darabra rúgó Csörgő-ménestől, ugyanakkor ez a két mozdony volt az, ami aztán sok tekintetben a teljes M41 sorozat sikerét […]
A matyók Borsod vármegy nyugati felében síkvidéki területen fekvő három szomszédos település: Mezőkövesd, Tard, Szentistván lakói. Területükre használatos a Matyóföld megnevezés is. Jellegzetesen a 18–19. sz. során kialakult néprajzi csoport. Korábban nem vált ki környezetéből. Mezőkövesdnek a 15. sz.-ban jelentékeny városi kiváltsága volt, lakossága a hódoltság alatt is