A szentendrei HÉV (H5) vonalán van egy megálló, ami a „Budakalász, Lenfonó” nevet viseli. Mikor régebben arra jártunk, mindig feltűnt, hogy ma ez a terület nem tűnik ipari jellegűnek, sokkal inkább városias beépítést mutat, de már akkor megfogadtuk, hogy utána nézünk, miért is e név! Ennek most
Sorozatunk mai darabja sokak által ismert szerkezet, „akit a mozdony füstje megcsapott” Csörgőként ismeri, mi ugyanakkor a két első példánnyal szeretnénk foglalkozni elsősorban. Ez a két korai M41 ugyan jelentős különbségeket mutat a MÁV által 107 darabra rúgó Csörgő-ménestől, ugyanakkor ez a két mozdony volt az, ami aztán sok tekintetben a teljes M41 sorozat sikerét […]
A matyók Borsod vármegy nyugati felében síkvidéki területen fekvő három szomszédos település: Mezőkövesd, Tard, Szentistván lakói. Területükre használatos a Matyóföld megnevezés is. Jellegzetesen a 18–19. sz. során kialakult néprajzi csoport. Korábban nem vált ki környezetéből. Mezőkövesdnek a 15. sz.-ban jelentékeny városi kiváltsága volt, lakossága a hódoltság alatt is
Igen, korában Európa legnagyobb és legerősebb gépe volt. Az első példányt 1914-ben állították forgalomba, így ennek a gépnek nem csak technika történeti, hanem történelmi jelentősége is van, mert sorsa Magyarország sorsa is egyben… Borítóképen: MÁV 601 Gigant Igen, ez a gőzmozdony nem csak korában volt a legerősebb, hanem a sokak által ismert 424-esnél is erősebb […]
Mi az új felállás? Nos, a motor Rába-MAN, a fülke pedig Ikarus. Legalábbis a kezdetekben, mert aztán a felállás megint változott, az Ikarus nem szállított egy idő után fülkéket, mert minden kapacitását lekötötte a buszgyártás. Nem is csoda, hiszen olyan mennyiséget – és olyan sokféle típust! – gyártott, hogy megint „újraosztották a lapokat”. Nézzük tehát, […]
A Nehézipari Központhoz (NIK) a Honvédelmi Minisztériumtól 1,3 és 3 tonnás terepjáró gépkocsik beszerzésének igénye érkezett, amelynek harcászati és műszaki paramétereit az 1947-ben újjáalakított Haditechnikai Intézet (HTI) határozta meg. Borítóképen: A Csepel B-300 (K-300) próbája terepen Egy új típus kifejlesztésére nem állt elegendő idő rendelkezésre, ezért a
A lekvár. Ez egy tipikusan közép-európai étel, amit soha nem önmagában fogyasztottak, mindig is ízesítésre használták. Nyugat-Európában inkább a dzsem terjedt el, ami teljesen más történet, ugyanis például nem feltétlenül kell főzni, és készülhet zöldségből is… Borítóképen: Hagyományos szilvalekvárfőzés Ehhez képest a lekvár szó eredetét német gyökerekre vezetik
Sokan azt gondolják, hogy az önvezető technológiák szigorúan a ma fejlesztései, de tudni kell, hogy már korábban is kísérleteztek ilyen gépekkel. Nevezetesen traktorokkal, mert bizony a mezőgazdaságban már régen nagyon fontos a hatásfok, és azt önvezetéssel igen komolyan lehet fokozni – persze a megfelelő pontosság esetén! Borítóképen: Az önvezető traktor De mikor és hol
Utólag persze könnyű okosnak lenni, de ha jobban belegondolunk, akkor a Csepelnél 1975-ben leállított motorgyártás megmentésére a ’60-as évek elején volt esély, amikor bemutatták a közvetlen befecskendezésű motorokat, illetve ezek feltöltött változatait. Persze később akár gyárthattak volna akár Rába motorokat is, de a győri vállalat kapacitásai elegendőek voltak, így a
1992. március 13., péntek… Nem túl jó ómen, de ezen a napon gördült le a gyártószalagról az első Szentgotthárdon gyártott Opel, ami egy Astra F típusú személygépkocsi volt. Bár az autógyártás 1999-ben leállt, és az Opelt előbb a PSA (Peugeot- Citroën), ma pedig már a Stellantis (PSA és Fiat-Chrysler) birtokolja, a német gyártó eredeti terveinek […]































